„A legnagyobb tudomány pedig nem a felszállás, hanem a sima földet érés”

Az ünnepségen felolvasták dr. Benkő Tibor és Korom Ferenc altábornagy közös köszöntőjét, amelyben a honvédelmi miniszter és a Honvéd Vezérkar főnöke felidézték a repülő-műszaki fegyvernem múltját. Mint a levélben is fogalmaztak, július másodikán Adorján János konstruktőrre, a hazai repülés egyik jeles úttörőjére emlékezünk. Adorján 1910-ben elérte azt, amit addig még egy honfitársának sem sikerült: magyar pilóta, magyar repülőgépben hódította meg a magyar légteret. Adorján János „kísérleteivel és példamutató munkásságával megalkotta mindazon értékeket, amelyek iránymutatók lehetnek a repülő-műszaki szakemberek számára. Az Önök felelősségteljes tevékenysége hivatott biztosítani a repülés technikai feltételeit, a légi járművek üzemképességét, légi alkalmasságát és harckészségét" – fogalmaz a levél. Mindehhez kitartásra és megalkuvás nélküli szakmai következetességre van szükség, amelyek alapját képezik annak a bizalomnak, amelyet a hajózószakemberek a repülő-műszaki katonákba vetnek.

A köszöntő a múltidézésen túl kitér a várható jövőre is: „Az idén 170 éves Magyar Honvédségben komoly változások mennek végbe a Zrínyi 2026-nak, az elmúlt negyedévszázad legnagyobb honvédelmi és haderőfejlesztési programjának köszönhetően. A katonák egyéni felszerelésének és harctéri fegyverzetének fejlesztésén túl a haditechnikai képességek megújítása, így a Magyar Honvédség légi eszközeinek bővítése, korszerűsítése is előtérbe került. Az új fejlesztések és beszerzések új feladatokat és újabb kihívásokat is jelentenek, de a cél, a törekvés és az eltökéltség mindvégig ugyanaz marad: tevékenységükkel biztosítani az ország légterének szuverenitását, a légtérbiztonság megőrzését, segíteni a repülőcsapatok harctevékenységét. Az Önök munkája garantálja a biztonságot és a megbízhatóságot mindezen célok elérésében."

A repülő-műszakiakat ünnepelve Csák Tamás ezredes, az MH Logisztikai Központ Technológiai Igazgatóság igazgatója beszédében hangsúlyozta: megtiszteltetés, hogy immáron tizenkettedik alkalommal is az MH Légijármű Javító Üzem ad otthont a rendezvénynek. Felidézte, hogy mindez Svelik János nyugállományú ezredesnek, az alakulat egykori parancsnokának köszönhető, aki 2007-ben teremtett hagyományt azzal, hogy július másodikán, Adorján János halálának napján megünnepelték a repülőműszaki szakállomány fegyvernemi napját.

A hazai repüléstörténet kapcsán Csák Tamás ezredes úgy fogalmazott, hogy az aviatika európai bölcsője Franciaország volt, ahol 1909 nyarán repülőgéppel leszállás nélkül már 180 kilométeres távolságot is képesek voltak megtenni. Adorján János is itt látott először gépmadarakat, amikor gépészmérnöki diplomájának megszerzése után tapasztalatszerzés céljából Franciaországban, az autóiparban dolgozott. Műszaki végzettségének köszönhetően jól értette a gépek működését, ám a repülésre egészen más, addig kevéssé ismert törvényszerűségek vonatkoztak, amelyek rendkívüli módon izgatták a fantáziáját. A külföldön szerzett mély benyomások hatására hazaérkezése után Adorján János 1909 augusztusától – gróf Andrássy Géza sofőrjeként – már a saját repülőgépének tervén dolgozott, melyet munkaadója anyagilag is támogatott.

Libelle, azaz Szitakötő névre keresztelt repülőgépe – az első magyar konstrukció, magyar motorral és hazai anyaggal épített gép – 1909 végére készült el. Első hivatalos repülése 1910. január 10-én történt meg, amelynek részleges sikerét több újabb követte. A fejlődés innentől kezdve megállíthatatlan volt. „Adorján János nyomdokaiban repültek tovább az elkövetkező évtizedek nagyjai, akiknek nevét a mai napig őrzi a történelem. Száz évvel ezelőtt halt hősi halált az első világháború legkiemelkedőbb pilótája, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis névadója, Ittebei Kiss József hadnagy, vagy a második világháború legeredményesebb vadászpilótája, vitéz Szentgyörgyi Dezső, kinek nevét a kecskeméti repülőbázis viseli" – emlékeztetett Csák Tamás ezredes. Az első hazai repülőgép megalkotóját idézve az MH Logisztikai Központ Technológiai Igazgatóság vezetője elmondta: „Adorján János egykori mondása még ma is érvényes: repülni csak úgy lehet megtanulni, ha az ember mindig egy kicsit többet akar. A legnagyobb tudomány pedig nem a felszállás, hanem a sima földet érés."

E gondolatnak tesz eleget valamennyi magyar repülőműszaki katona is. Tevékenységükkel magas fokú szakmai hozzáértéséről, elkötelezettségéről és felelősségtudatáról tesz tanúbizonyságot nap, mint nap.

A szerző felvételei