Emlékük örök

Az első világháborúban elesett, Mezőkovácsházáról és a környező településekről a frontra vonult katonahősök emléke előtt tisztelegtek a városhoz tartozó Reformátuskovácsháza temetőjében. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum pályázati támogatásával felújított sírok és az új emlékmű átadási ünnepségén Varga Gusztáv polgármester elmondta: „Még két éve sem hihettük komolyan, hogy 2018-ban, a magyar hősök emléknapján, a nagy háború 100 éves évfordulóján, méltó módon emlékezhetünk hősi halottainkra. Nem hihettük, mert 1946 óta, 75 éven át ezt nem tettük meg. Pedig, már az első világháború alatt, 1917-ben az országgyűlés VIII. törvénycikkelye elrendelte, hogy minden község és város méltó emléken örökítse meg mindazoknak a nevét, akik lakói közül a hazáért életüket áldozták fel" – emlékeztetett Mezőkovácsháza polgármestere.

A hazáért életüket áldozott katonahősökről dr. Holló József nyugállományú altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium kegyeleti diplomáciáért felelős miniszteri biztosa is megemlékezett.

„Az első világháborús katonai temetők sajátja, hogy miközben az örökkévalóságot hordozzák, máig ható történetük van. Időtlen, s mégis időhöz kötött, folyamatosan új és új lehetőséget ad a régi ellentétek feloldására, kiegyenlítődésére. Általa fejlődik a nemzeti önismeret, kiteljesedik a történelmi szemlélet. Olyan híd ez, melynek tartóoszlopai a legnemesebb humánum és az egyetemes emberi szellemiség. A centenárium lehetőséget teremtett arra, hogy újragondoljuk, értékeljünk olyan eseményeket, tetteket, amelyek már évtizedek óta a háttérbe szorultak. A XX. század első nagy világégése sajnálatos módon egyre inkább a feledés homályába veszett és a mai kor generációi egyre kevesebbet tudtak, tudnak azokról, akik e harcok során vesztették életüket. Legyünk őszinték: történelemkönyveinkben méltatlan szerepet kaptak azok a magyar katonák, akik a galíciai, a szerb vagy az olasz hadszíntéren harcoltak és teljesítették kötelességüket. Az első világháború szomorú statisztikája azt mutatja, hogy a Nagy Háború harcaiban a történelmi Magyarország megközelítőleg 20 milliós lakosságából mintegy 660 ezer halottat vesztett és 800 ezer sebesült vált áldozattá. Több évtizeden keresztül ezekre a katonákra nem lehetett méltó módon emlékezni. A rendszer más példaképeket keresett, pedig nem kellett volna keresni, ők itt voltak. Itt voltak és most is itt vannak" – hajtott fejet a hősök áldozata előtt Holló tábornok, majd arra emlékeztetett, hogy a Honvédelmi Minisztérium kiemelt feladatként kezeli a katonahősök emlékének méltó ápolását.

„A 170 éves Magyar Honvédség kitűnőrn helytállt a forradalom és szabadságharcban akár az első, akár a második világháborúban. Harcolókról van szó a határokon innen és túl. Egyre több hősi temető, emlékmű újul meg és egyre több hősi temető felhívást jelent azoknak, akik katonahősök előtt akarnak tisztelegni egy koszorúval, gyertyával. A háborúban még egymás ellen harcoló nemzetek együtt gondozzák ezeket a temetőket és közös megemlékezéseket tartanak. Így van ez Olaszországban, Oroszországban, Szlovéniában, Lengyelországban és más helyszíneken" – mondta a honvédelmi tárca kegyeleti diplomáciáért felelős miniszteri biztosa, aki ünnep beszédét egy Garai Sándor-idézettel zárta: „Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, csak elfajult kor hős elődöket, a lelkes eljár ősei sírjához, s gyújt régi fénynél új szövétneket."

A hősök tiszteletére állított emlékművet és a felújított sírokat Orbán Sándor plébános szentelte meg, majd Molnár Virág, a református egyházközség vezető lelkipásztora mondott imát a hősökért. A megemlékezésen részt vett Simonka György, a térség országgyűlési képviselője is. Az ünnepi rendezvény zárásaként a jelenlévők megkoszorúzták az emlékművet, a sírokra pedig elhelyezték az emlékezés virágait.

Fotó: a szerző felvételei