Feladatszabás – harcászati bemutatóval

A Magyar Honvédség hagyományos, éves értékelő és feladatszabó értekezletét általában a fővárosban, a Honvédelmi Minisztérium egyik objektumában, esetleg valamelyik budapesti alakulat laktanyájában rendezik meg. Ezúttal azonban vidékre „költözött" a rendezvény, hiszen február 5-én Tatán, az MH 25. Klapka György Lövészdandár kaszárnyájában, illetve a helyőrség lőterén tartották meg az értékelő és feladatszabó értekezletet.

Az idei értekezletnek egyébként nemcsak a helyszíne, hanem a programja is különleges volt. Hiszen a berendelt állomány – vagyis az alakulatok és katonai szervezetek parancsnokai, és a katonai külképviseletek vezetői – egy harcászati bemutatót is megtekintettek. A fél órás foglalkozás az úgynevezett készenléti alegységek alkalmazását mutatta be, mégpedig országvédelmi és határbiztosítási feladatok során.

Az értekezlet résztvevői a helyszínen Benkő Tibor altábornagytól, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokától megtudták: a bemutató egy kitalált, fiktív helyzetre épült, amely szerint a hazánkkal szomszédos ország gazdasági és társadalmi egyensúlya az elmúlt hetekben felborult, a hadsereg fegyveres hatalomátvételt kísérelt meg, amely azonban elbukott. Az így kialakult polgárháborús helyzetben mind a kormány, mind pedig a kormányellenes erők jelentős erőkkel és fegyverzettel rendelkeznek. Mivel a szemben álló felek a határ mentén folyamatosan harcban állnak, nem zárható ki szakasz-század erejű csoportjaik átsodródása sem. És természetesen az sem elképzelhetetlen, hogy a szakadár csoportok szándékosan lépnek át a határon, hogy a semleges terület által nyújtott védettséget kihasználva megkerüljék az ellenséget.

Éppen ezért a Magyar Honvédség azonnal foganatosítandó rendszabályokat léptetett életbe, készenlétbe helyezte a szárazföldi készenléti szolgálatot, illetve a légi készenléti alegységet. A szárazföldi készenléti szolgálat egy lövészzászlóaljra épülő alkalmi harci kötelék, állományában három lövészszázaddal, egy-egy harckocsi szakasszal, irányított páncéltörő szakasszal és vontatott ágyútarack tűzszakasszal.

Benkő altábornagy tájékoztatójában elhangzott: mivel az elmúlt tizenkét órában a saját erők, a határ túloldalán, annak közvetlen közelében jelentős csapatmozgásokat észleltek a szárazföldi készenléti szolgálatból reagáló erőket különítettek ki.
A kialakult helyzet ismertetése után az alkalmi harci kötelék katonái bemutatták, hogy miként kell az út szélén elhelyezett improvizált robbanóeszközöket – az úgynevezett IED-ket – azonosítani és hatástalanítani. Azt is demonstrálták, hogy az időközben megjelent, ellenséges erőket hogyan kell folyamatos tűz alatt tartani, amíg a riasztott lövészszázad harcjárműre száll és meg nem érkezik a veszélyeztetett határszakaszra. A továbbiakban a páncéltörő szakasz, a harckocsi szakasz, illetve a gyalogos katonák harcát tekinthették meg az értékelő és feladatszabó értekezlet résztvevői. A „háború" az ellenség határon túlra űzéséig tartott, az alkalmi harci kötelék állománya ezt követően az államhatár biztosítását látta el.

További képek:

Fotó: Rácz Tünde és Dévényi Vera