Figyelemfelkeltő futás

Negyedik alkalommal csatlakoztak az autizmus világnapja rendezvényeihez a Kecskeméten állomásozó katonai alakulatok. Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis, az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság Bács-Kiskun megyei irodája, az MH Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Igazgatóság Repülőorvosi, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézete és az MH Légijármű Javítóüzem képviseletében százhuszonhárman regisztráltak a helyszínen a betegségben szenvedők iránti figyelemfelkeltő futásra. A vidám hangulatú rendezvényen önkéntes műveleti és területvédelmi tartalékos katonák is részt vettek. Ők azonban civil öltözetben állt rajthoz, jelenleg ugyanis nem teljesítenek katonai szolgálatot, kizárólag a beteg gyerekek kedvéért jöttek ki.

A Futni-kék! felhívásra jelentkezettek kék színű fejpántot kaptak ajándékba. A rajt előtt Horváth Máté főtörzsőrmester még levezényelt a részükre egy laza bemelegítő átmozgatást, majd eldördült a képzeletbeli rajtpisztoly. A katonák – Gáldonyi Sándor százados 9 éves Lőrinc fiával „kibővült" – két szakaszból álló alegységkötelékben, Ugrik tábornok és Minkó alezredes vezetésével, a repülőbázis zászlaja alatt teljesítették a távot.

A figyelemfelkeltő futásra nevezési díj nem volt, adományokat viszont elfogadtak a rendezők. Az így összegyűlt pénzt az autisták támogatására fogják fordítani. A szervezők elismeréssel köszönték meg a katonák támogató jelenlétét. A mostani találkozóval ugyanis nem a problémáikra akarták felhívni a figyelmet, inkább azt szerették volna megmutatni, hogy tudnak jókedvűek is lenni, és hogy érdemes velük együtt futni, játszani, nevetni és zenét hallgatni.

Az Autista Gyermekekért Egyesület városi rendezvényén való katonai részvétel ötletgazdája – négy évvel ezelőtt – Kollár Ernő zászlós volt. Az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság kecskeméti irodájának altisztje a felesége munkahelyén, a Kecskeméti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény jótékonysági bálján találkozott először autista gyerekekkel, akik műsorral köszöntötték a bál résztvevőit. Az előadás annyira meghatotta, hogy elhatározta, csatlakozik az autizmussal érintettek és az őket támogatók népes táborához. Tenni akarása a közvetlen kollégái mellett a Kecskeméten állomásozó katonai alakulatok és intézmények munkatársait is magával ragadta.

* * *

Az autizmus sokáig nem számított külön betegségnek. Önálló kórképként először 1943-ban Leo Kanner amerikai gyermekorvos írta le. Később kiderült, hogy az autizmus skálája igen széles. A születéstől fennálló állapot, de gyakran a diagnosztizálásig évek is eltelhetnek. Leggyakrabban a gyermek hároméves kora körül válnak a tünetei markánssá, valójában azonban már pár hónaposan is vannak a betegségre utaló jelek. Ilyen például a 4-6 hónapos korban megjelenő mosolygás elmaradása. Úgy tűnik, mintha a csecsemőt nem érdekelné környezete.

A betegség pontos oka nem ismert, de egyre valószínűbb, hogy genetikai eredetű. Elsősorban az idegrendszer azon funkciói károsodnak, melyek a kommunikációért, társas kapcsolatokért felelősek. Átlagos intellektus mellett azonban egyes képességek − memória, a számolás − kiugróan fejlettek is lehetnek. Egy ilyen autistáról szól az Esőember című amerikai film is, Dustin Hoffman főszereplésével.

Az érzelmi kötődés hiánya az autizmus vezető tünete. A beteg gyermekek nem igénylik a szociális kapcsolatokat. Inkább csak elviselik a gondoskodást, többnyire egyedül játszanak. Nem kezdeményeznek és nem tartanak szemkontaktust, gyakran a testi érintést is nehezen viselik. Nem igényelnek törődést, odafigyelést, simogatást, beszélgetést. Még az enyhébb lefolyású esetekben is komoly gondokat okoz a kapcsolatteremtési zavar. Az iskolában hiányoznak a kortársi kapcsolatok, felnőttkorban nem sikerül párkapcsolatot kialakítaniuk.

A kommunikáció zavara igen komoly hátrányt jelent. Ezek a betegek nem értik a mimikát, gesztusokat, ezeket nem is használják. Nyelvezetük fejletlen, nem hangsúlyoznak, beszédük tagolatlan, monoton. Önmagukról többnyire 2. vagy 3. személyben szólnak. Az autisták számára a környezetük elvárásai nem vagy alig megfejthetőek, a hétköznapi gesztusokat is fenyegetésnek élhetik meg. Számukra a környezet állandósága, a körülöttük élők minél kiszámíthatóbb viselkedése létfontosságú.

Az ENSZ 2007. december 18-án jelölte ki április 2-át az Autizmus Világnapjának azzal a céllal, hogy felhívja a világ figyelmét az autizmusra, az autizmus-spektrumzavarra, amely tízmilliókat érint a földön. Idén április 2-a azonban húsvét hétfőre esett, ezért döntöttek úgy a szervezők, hogy a figyelemfelkeltő futást pár nappal későbbre hirdetik meg.  

Fotó: a szerző felvételei