Görgei Artúrra, a tudóskatonára emlékeztek

A honvédelem napja alkalmából rendezett – koszorúzással egybekötött – megemlékezésen Németh Szilárd úgy fogalmazott: a sors igazságteremtő akarata volt, hogy 103 évvel ezelőtt, éppen Budavár dicső visszavívásának napján hunyt el az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legendás hadvezére és minisztere, az akkor 98 éves Görgei Artúr.

Felidézve az utókor által sokáig vitás megítélésű katonatiszt, politikus és vegyész életét, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára aláhúzta: a honvédtábornoknak meghatározó szerepe volt a forradalom és szabadságharcban. Hozzátette, hogy a május 21-én Budát visszafoglaló seregeket is Görgei Artúr vezette győzelemre, mialatt már hadügyminiszterként is szolgálta hazáját.

A világosi fegyverletételnél megadásra kényszerülő tábornok hátralévő élete kapcsán Németh Szilárd kiemelte: a felelősség teljes ismeretében vállalta magára döntése súlyát, elfogadva sorsát. A szabadságharc lezárását követően még hatvanhét, meghurcoltatásban teljes év következett Görgei Artúr életében. „Küzdelmes évek voltak ezek. Az egykor ígéretes karrier előtt álló tudós, zseniális hadvezér sokszor kegyelemkenyéren kényszerült élni, először Ausztriában, majd a kiegyezést követően itthon" – mondta a honvédelmi tárca államtitkára. Felidézte azt is: a fájdalmát némiképpen enyhíthette, hogy egykori katonái memorandumban álltak ki mellette és mondták ki: parancsnokuk nem volt hazaáruló.

„Sokáig kellett rá várni, de hiszem, hogy Görgeinek a nemzeti emlékezetben elfoglalt helye, történelmi szerepe végre méltó helyre kerülhetett napjainkban. Személyében egy sokoldalú ember, tudós, felelősségteljes politikus, katona és hazafi képe rajzolódik ki előttünk" – jelentette ki Németh Szilárd, utalva arra, hogy a hosszú időn keresztül hazaárulónak kikiáltott honvédtábornok megítélése mára megváltozott.

A megemlékezésen mondott beszéde zárásaként Móricz Zsigmondot idézve elmondta: „kötelességét híven teljesítette, az a büszke öntudat élhetett benne rendületlenül, hogy a magyar kardnak, a magyar vitézségnek ő volt az utolsó legendás hőse. Tisztelet adassék a nagy katonának, akinek nem adatott meg, hogy örömét érezhesse hősiességének."

Fotó: a szerző felvételei