Harcjárművek a Tiszán
Szöveg: Búz Csaba hadnagy | 2014. június 28. 18:32Az MH 5. Bocskai István Lövészdandár harcjárművezetői is gyakorolták a vízi vezetést júniusban a Tiszán.
Galéria
A gyakorlat levezetésére a hódmezővásárhelyi 62. Lövészzászlóaljat jelölték ki, de az MH Összhaderőnemi Parancsnokság alárendelt alegységei is biztosítottak gyakorlóállományt a kiképzésre, így az MH 5. Bocskai István Lövészdandár harcjárművezetői mellett az MH Bakony Harckiképző Központ, az MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred, illetve az MH 25. Klapka György Lövészdandár katonái is részt vettek a vízi vezetésen.
![1595974590](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f20a3be5a529370389304.jpg)
A Szentesen, a Tisza partján található vízi vezetési bázisra tervezett gyakorlatot egy kéthetes kiképzési időszak előzte meg, amely során a harcjárművezetők felkészítése mellett a technikai eszközök hermetizálása is megtörtént. A foglalkozásokon a tanulóvezetők elsajátították a szükséges kezelési fogásokat, amelyeket a telephelyen felbakolt harcjárművön a gyakorlatban is kipróbálhattak. A felkészítés magába foglalta a vízi jártassági vizsga (vízfelszínen maradás, úszás) megszerzését, amelyet gyakorlóöltözetben és bakancsban kellett a katonáknak teljesíteniük. Természetesen a biztonsági rendszabályokra és a harcjármű vízről történő mentésének oktatására is kiemelt figyelmet fordítottak a kiképzők, hiszen az ilyen típusú komplex feladatnál fel kellett készülni a váratlan helyzetek elhárítására.
A meghibásodott eszköz mentésénél alkalmazott fogásokat a gyakorlatban is bemutatták, és a vízre hajtások előtt − a szabályoknak megfelelően − egy „merítési próbával" ellenőrizték a harcjárművek úszóképességét.
![1595974590](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f20a3be8e83e630004493.jpg)
Deme László alezredes, a 62. Lövészzászlóalj parancsnoka a gyakorlat vezetőjeként elmondta, hogy a felkészítés célja „megtanítani és begyakoroltatni az állományt a harcjármű vízen történő vezetésének előkészítésére, a vízen való vezetés szabályaira és technikájára." Emellett a szakaszparancsnokok fel tudtak készülni a vízi akadályon − harcászati körülmények között, alegységkötelékben − történő átkelésre.
Az alezredes hozzátette: „Magyarország, domborzatából adódóan, tele van kisebb-nagyobb csatornákkal és folyókkal, és ezek használatára a szárazföldi erőknek is fel kell készülniük, illetve egy önálló felderítő járőrtevékenység során is lehet vízi átkelési feladatra számítani."
Az egyéni vízi vezetési gyakorlat megkezdése előtt a vezető saját maga ellenőrizte a harcjárművét, majd a vízre hajtást követően végighaladt a kitelepített bójasoron. A tanulóvezetőknek a kihajtást megelőzően, utolsó akadályelemként a meghatározott területen történő megállást és tolatást kellett a vízen végrehajtaniuk. Minden harcjárművezető mellett − a parancsnoki helyen − egy oktatóvezető is tartózkodott a járműben.
A kötelékvezetési gyakorlat során egy lövészszakasz − négy harcjárművel − szállt a vízre, és a jelzőbója megkerülését követően vonalba bontakozott szét. A harcalakzat felvétele után a harcjárművezetők ismét egy oszlopba soroltak vissza, majd kihajtottak a vízből.
![1595974590](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f20a3bec4ddb386083323.jpg)
Fotók: a szerző felvételei