Harmincöt éves a magyar űrutazás

„Ugyan ma még nem tudjuk felmérni, hogy mit hozhat a jövő a magyar űrkutatás számára, az azonban biztos, hogy a semmiből építkezve olyan eredményeket mutatott fel az elmúlt néhány évtizedben, amelyek egy kis ország részére felbecsülhetetlen értékekkel bírnak és tiszteletet parancsolnak, bárhol a világon" − fogalmazott a rendezvényen dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes, aki méltatta a különleges programsorozatot és a kiállítást.

Ma már a magyar történelem egyik dicső pillanataként tartjuk számon 1980. május 26-át, amikor is magyar idő szerint 20 óra 20 perckor elindult a világűr felé a Szojuz−36-os űrhajó, fedélzetén Valerij Kubaszovval és Farkas Bertalannal. Hazánk ezzel az úttal a világ nemzetei közül hetedikként lépett ki az űrbe.
Ezt a különleges pillanatot, előzményeit és következményeit elevenítették fel szakértők az érdeklődő közönség számára. Az előadások során kiemelték azt az orvosi vizsgálatsorozatot is, amelyek végén „a hetek csoportjából" végül Farkas Bertalant és Magyari Bélát választották ki a repülésre. De olyan érdekességekre is fény derült, mint például hogy a világűrben lévő súlytalanság hatására teljesen megváltozik az ember ízérzése − ami miatt egyébként komoly ételkísérleteket is kellett folytatni, a fogyasztható űrbéli élelmek érdekében.

Az előadások során − többek között − ismertették a MASAT-1, hazánk első kisműholdjának technikai adatait és jelentőségét az űrkutatásban.

A nap fénypontja azonban az volt, amikor Farkas Bertalan, Magyarország első űrhajósa személyesen is megjelent annak a kiállításnak a záróünnepségén, amelyen − egyebek mellett − az űrrepülés során használt személyes tárgyait is megtekinthették az érdeklődők. A nyugállományú dandártábornok, miközben felidézte a felkészülés és az űrutazás életre szóló pillanatait, kiemelte: „Fantasztikus érzés volt odafent a magyar zászlót lobogtatni."

„Egyedül egy dolgot sajnáltam akkor, hogy miután visszatértünk, letiltottak a repülésről, azzal, hogy én nemzeti érték vagyok, és nem kockáztathatok. Szerencsére évekkel később mégis megengedték, hogy újra pilótakabinba ülhessek. Persze az sosem derült ki, hogy addig is, bárhová küldtek külföldre, titokban mindig kerítettem lehetőséget magamnak a repülésre" − tette hozzá.

A magyar űrrepülés történetét feldolgozó programsorozat a Légierő Zenekar − Veszprém koncertjével ért véget.
A koncert során vendégművészként fellépett Vincze Lilla, a Napoleon Boulevard énekesnője, akit Nagy Zsolt kísért zongorán .

Fotó: Rácz Tünde