A szerző 2018-ig a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság parancsnokának (SACT) képviselőjeként a Pentagonban szolgált, jelenleg pedig a Honvédelmi Minisztérium nemzeti fegyverzeti igazgatójának kutatás-fejlesztésért és innovációért felelős helyettese. A különleges műveleti képességfejlesztés révén a gerillaharc és a terrorellenes hadviseléshez kapcsolódó vezetéselméletet, a kiszámíthatatlan környezetben sikeres változásmenedzsmentet, illetve a szervezeti átalakítás innovatív módszereit és annak az üzleti életben való alkalmazhatóságát kutatja.

Az eseményt Szabóné Szabó Andrea alezredes, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely vezetője nyitotta meg, aki elmondta: az idén ötödik születésnapját ünneplő kutatóhely szeret kilépni a komfortzónájából, hiszen fennállása óta olyan aktualitásokkal jelentkezik, amelyek jogosan tarthatnak igényt a figyelemre: és ilyen kuriózum Porkoláb Imre ezredes könyve is.

A szerző prezentációjában történelmi példákkal ismertette a katonai stratégia fejlődését, ezen belül azt a gondolkodásmódot, melynek a végeredménye a vezetői szándék kommunikálásán és a decentralizált végrehajtáson nyugvó küldetés alapú vezetés, ami teljesen új módszertant jelentett az addigi hadviselésben. Ehhez kapcsolódóan az ezredes hangsúlyozta: a hadviselés szempontjából kiemelten fontos a szervezeti és egyéni tanulási folyamatok újragondolása, hiszen ennek hiányában az egyén egy bizonytalan és kiszámíthatatlan környezetben nem képes gyors döntéseket hozni és alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz.

Előadásában kitért azokra legújabb vezetéselméleti kutatásokra és gyakorlati tapasztalatokra, amelyek képessé teszik a vezetőket, hogy felülkerekedjenek a kiszámíthatatlan helyzeteken, valamint felsorolta azokat a területeket és fejlesztési irányokat, amelyek az elmúlt 15 évben gyorsabb ütemben fejlődtek, mint az IT – például a neurobiológia, a pszichológia, valamint a technológia bizonyos ágai. Összességében arra hívta fel a figyelmet, hogy a hadviselésben az újonnan beszerzendő modern fegyverrendszerek rendszeresítése mellett kiemelt figyelmet kell fordítani azokra a forradalmi technológiákra – drón és robottechnológia, mesterséges intelligencia, digitális katona – amelyek meghatározó szerepet tölthetnek be a közeljövőben és amelyek alkalmazására képessé kell tenni a felhasználókat.

Végezetül – a Molnár Erik tartalékos őrnaggyal, a kutatóhely munkatársával folytatott beszélgetés keretében, valamint az érdeklődők kérdéseire válaszolva – a szerző olyan hasznos tanácsokat osztott meg a hallgatósággal, amelyeket a mai gyorsan változó, kiszámíthatatlan és bizonytalan társadalmi és politikai környezetben a különböző szervezetek – így a Magyar Honvédség is – felhasználhatnak folyamatos fejlődésük érdekében és amelyek segítségével hatékony vezetőket képezhetnek.

GALÉRIA