Idén a Piavéig is eljutottak az Isonzó Expressz utasai

Az 1918 évi nyári offenzíva és az 1918 őszi olasz támadás, majd az összeomlás gyászos emléke még nagyon sok magyar családban él, amiről az utasok is beszámoltak az utazás szakmai programját összeállító és biztosító történészeknek – tudtuk meg Pintér Tamástól, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnökétől. Sokan keresték őseik Piave melletti sebesülési, halálozási vagy végső nyughelyét.

Az immár negyedik alkalommal megvalósított utazást a MÁV Nosztalgia Kft. szervezte a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvánnyal, a Budakeszi Kultúráért Alapítvánnyal és az Indóház Magazinnal együttműködve. Az utasok felkészítése az egykori hadszíntérre és a korszak hangulatának megidézése már a vonatúton elkezdődött. Az Orfeum kocsiban a Sebő Együttes idézte fel a korszak zenei világát, s ugyanitt volt látható a Nagy Háború Blogot Pintér Tamással együtt szerkesztő Babos Krisztina Viszontlátásra túl a Piavén! című tablókiállítása, amely Kókay László 1918-as piavei naplója és fotóalbuma alapján a rohamcsapatok kiképzését, piavei átkelését és Montello környéki harcait mutatta be. Az utasokat 32 oldalas kiadvánnyal várta az alapítvány a vonat „fedélzetén", és az általa működtetett blog szerzői tartottak kifelé és hazafelé is előadásokat az előadói kocsivá berendezett egyik étkezőkocsiban. Ezek az olasz háború történetét tekintették át, s a felkeresett helyszínekhez, egy-egy, a harcokban érintett személyhez, családhoz, vagy épp az olasz hadifogsághoz kapcsolódtak. Az utasok hagyományőrzők fegyver- és közelharc-bemutatóját is megtekinthették a vonatút során.

Az idei utazás több újdonsággal is szolgált. Ilyen volt például az Isonzónál az egykori görzi hídfő északi védőbástyájának számító 609 méteres magaslat, a Monte Sabotino felkeresése, ahol dr. Stencinger Norbert hadtörténész tartott helyszíni előadást a terület védelméről, magyar vonatkozásairól. Az utasok a helyreállított lövészárkok, kavernák, alagutak és barakkok megtekintésén túl gyönyörködhettek az Isonzó-völgy varázslatos panorámájában is.

A kobaridi (egykori nevén caporettói) múzeum és a város fölé magasodó Kolovrát szabadtéri múzeuma idén sem maradhatott ki a látnivalók közül. A hegytetőn dr. Négyesi Lajos ezredes, hadtörténész előadása és hagyományőrzők bemutatója várt az utasokra.

A 2019-es út legnagyobb szenzációja a Piave partján várt a résztvevőkre. A Nervesa della Batagliában található Jonathan-gyűjteményben a Wright fivérek első repülőszerkezetétől napjainkig találunk eredeti vagy a korabeli minták alapján épített replika repülőgépeket, amelyekkel az alapítvány lelkes munkatársai rendszeresen repülnek is. Az 1918-as harcok kellős közepén található mai repülőtéren dr. Bartók Béla tartott előadást a piavei harcokban is részt vett magyar repülőászokról.

Az Isonzó Expressz utasai szakmai vezetéssel egy eredeti első világháborús hangárt és több, a Nagy Háború idején használt gépet is láthattak, s egy korabeli gépekkel bemutatott légi bemutatónak is a részesei lehettek. A Montello tövében található repülőtér után a magaslaton a háború idején szétlőtt Szent Euszták kolostor romjait is felkeresték az utasok, ahol Pintér Tamás és Takács Róbert előadásait hallgatták meg a környéken 1918-ban folyt földi és légi harcokról.

A piavei nap során az emlékvonaton utazók felkeresték a középkori hangulatú Cittadella városkát is, ahol a legnagyobb olaszországi osztrák–magyar katonai temető is található. A piavei harcok közel 22 ezer hősi halottja nyugszik a gyűjtőtemetőben. Itt Fülöp András és Deák Szonja a Visegrádi Szent György Lovagrend képviseletében ismertette a temető történetét és segített az utasok itt nyugvó őseinek keresésében.

Az utazáson részt vett a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium küldöttsége is. Cittadellában a diákok is tisztelegtek a hősi halottak emléke előtt és koszorút helyeztek el a katonai temetőben.

A fakultatív nap programjai közül a legtöbben a doberdói emlékhelyek felkeresését választották, ahol San Martino del Carsóban a múzeumhoz és a nagyváradi 4-es honvéd gúlához, a Monte San Michele magaslatának emlékezetes pontjaira, Visintiniben a magyar kápolnához és a redipugliai olasz emlékműhöz juthattak el. A legfontosabb helyszíneken szintén hadtörténészek vártak rájuk. Az utasok itt is többfelé elhelyezték az emlékezés szalagjait, koszorúit, s ahol „olaszok és magyarok hősies harcot vívtak egymással és testvérekké lettek a halálban", a csoportok elénekelték a Himnuszt, a Szózatot vagy épp a doberdói dalt.

Az utazás záró megemlékezésére a Doberdó-fennsík lábánál, a foglianói osztrák–magyar katonai temetőben került sor. Ezen dr. Áder János köztársasági elnök képviseletében Szegő László dandártábornok főhadsegéd is részt vett, s a helyi olasz vezetőkkel együtt beszédet tartott, majd koszorút helyezett el a temetőben nyugvó 14 ezer katona emlékére és tiszteletére.

Fotó: Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány