Ismernünk kell a múltat, hogy meg tudjunk felelni a ránk váró feladatoknak

A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: sokkal tartozunk hősi halottainknak, elsőként azzal, hogy „kiműveljük" magunkat nemzetünk történelmének ismeretéből, mert itt, a Földön minden ember egymásra van utalva, és még igazabb ez, ha közös a szülőföld, a történelmi és szellemi hagyomány. „Ismernünk kell a múltunkat, hogy meg tudjunk felelni a ránk váró feladatoknak" – fűzte hozzá.

Vargha Tamás szavai szerint azzal is tartozunk elődeinknek, hogy méltó módon megbecsüljük egymást, mert hazánkat az előttünk élők a maguk számára is, de főleg nekünk, az utókornak őrizték meg. Sőt – tette hozzá –, megannyiszor a történelemben fel is virágoztatták. „Ezért nekünk azoktól kell tanulnunk, akik e föld szülötteiként hazájukat szolgáló magyarok voltak" – fogalmazott. „A hősök napja tehát szellemi és lelki örökségünkkel, illetve épített emlékeinkkel együtt hazánk történelméről szól és hőseink megbecsülésére szólít, akik nélkül mi nem lehetnénk ma itt" – hangsúlyozta Vargha Tamás.

A rendezvényen jelen volt dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök, illetve számos közjogi méltóság, a pártok és nagykövetségek képviselői, valamint a külföldi attasétestület tagjai. A megjelentek a megemlékezés végén koszorúkat helyeztek el a hősök emlékkövénél.

A katonai eszmék a nemzetépítés eszközei

A Hősök terén rendezett ünnepség előtt katonai tiszteletadás mellett tartottak koszorúzást Budapesten, az Új Köztemetőben. A rendezvényen Töll László ezredes azt mondta: nagyon fontos a hősök tiszteletének, sőt, kultuszának visszaállítása Magyarországon, mert „ezeknek a férfiaknak a tettei mutatnak utat számunkra ebben az értékrend nélküli, felfordult világban." A Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztályának vezetője rámutatott: a magyar hadtörténelem régebbi, mint maga az államiság, s tele van mámorító győzelmekkel, keserű bukásokkal és elkeseredett „talpra állásokkal". Egész történelmünk háború, amit „vérrel és vassal írtak" – fűzte hozzá.

Töll László kiemelte: azok számára is fontos, hogy megemlékezzenek az egykori magyar hős katonákról, akik ma élnek Magyarországon és építik a nemzetet. A katona életét ugyanis egyebek mellett az olyan eszmék határozzák meg, mint például a bátorság, a becsület, a hűség, a bajtársiasság, illetve a hit abban, hogy jó ügyért cselekszik. Ezek az eszmék a nemzetépítés eszközei és összetartó erői is – mondta. A rákoskeresztúri temetőben tartott vasárnap reggeli megemlékezés is koszorúzással zárult.

A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét. 1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések. Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan Szekszárdon. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény pedig ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő májusának utolsó vasárnapját. Ugyanebben az évben alakította ki a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a rákoskeresztúri Új Köztemetőben a hősök temetőjének emlékparkját, ahol azóta minden évben megemlékeznek a magyar hős katonákról.

Fotó: Rácz Tünde