Megemlékezés és emlékugrás Budaörsön

Dr. Töll László alezredes, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatal vezetője a minisztérium, egyben Hende Csaba honvédelmi miniszter álláspontját tolmácsolta. Eszerint mi, magyarok is fejet hajtunk egy olyan ember előtt, aki életét áldozta az emberi és a szabadságjogokért. E tisztelgő megemlékezés is erősíti Magyarország és Izrael diplomáciai, katonapolitikai kapcsolatait. Mindezek jegyében állítjuk helyre azon zsidó származású katonatisztek első világháborús síremlékeit is, amelyek a budapesti Kozma utcai temetőben találhatók.

A sajtótájékoztatón bemutatkoztak az emlékugrás izraeli résztvevők, sőt Szenes Hanna unokaöccse, Ethan Senesh is részt vett, fölidézvén, hogy apjával (Hanna bátyjával) járt először hazánkban, töretlenül ápolják Hanna emlékét.

Mint ismert, Hanna budai úrilányként nőtt fel, a művészetek érdekelték, maga is verselt, 1939-ban Palesztinába vándorolt ki, kibuclakó agrármunkás lett, majd csatlakozott a Hagana nevű zsidó védelmi szervezethez. Később brit ejtőernyős, rádiós tiszti kiképzést kapott, hogy a szövetségesekkel együttműködve zsidók kimenekítését segítse a náci befolyás alatt álló, az ejtőernyős akció idején pedig már megszállt Magyarországról.

A szlovéniai Metlika mellett dobták le őket. (Ezért itt is emlékugrást hajtanak végre idén négy szlovéniai ugró részvételével.) A magyar határon átlépve Szenes Hanna brit főhadnagyot rögtön elfogták társaival együtt, hónapokon át próbálták kiszedni belőle a katonai kódokat – sikertelenül. Végül a nyilas puccs után, 1944. november 7-én kivégezték. Mindössze huszonhárom éves volt.

Nevét az egész világon ismerik s nemcsak Izrael nemzeti hőseként, hanem naplója révén is, amely – mint Anna Frank naplója – megrázó személyes vallomás. Szenes Hannáról 1952-ben készült „És jött a fergeteg" címmel emlékkönyv készült, ezt idén újra kiadják.

További képekért kattintson galériánkra!