„Önök a magyar állam újjáalakításának letéteményesei!”

A zsúfolásig megtelt ülésteremben rendezett avatón részt vett Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége, zászlóanya, Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, igazságügyi és közigazgatási miniszter (KIM), Hende Csaba honvédelmi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke, valamint számos államtitkár és helyetteseik, kormánybiztosok, továbbá felsőoktatási intézmények, fegyveres és rendvédelmi testületek vezetői, képviselői.

A honvédelmi tárca vezetői közül megjelent Fodor Lajos közigazgatási államtitkár, dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke és dr. Szarka Gábor kabinetfőnök is.

Az egyetemi zászló ünnepélyes bevonulása után a Honvéd Együttes férfikarának közreműködésével a résztvevők elénekelték a Himnuszt, majd a megjelenteket dr. Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartó Testületének főigazgatója, a KIM által megbízott egyetemalapítási miniszteri biztos köszöntötte. Bevezetőjében elmondta: az új intézmény a tavaly márciusban elfogadott törvény alapján alakult meg, és a CXXXII. törvény előszava szerint a közigazgatási, rendészeti és katonai képzést, valamint a tiszti utánpótlás biztosítását egységes közszolgálati keretben végzi, illetve lehetővé teszi a  közszolgálati életpályák közti átjárhatóságot.

Hozzátette: a honvédelmi, belügyi és közigazgatási minisztériumok összefogása megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy ez év január 1-jétől az új egyetem megkezdje működését. Tavaly november 29-én a köztársasági elnök prof. dr. Patyi Andrást nevezte ki az NKE rektorává. 

Ezt követően Kis Norbert felkérte Kövér László házelnököt, hogy ünnepélyesen adja át az alapító okiratot Patyi Andrásnak, aki ezután ünnepi beszédet mondott. Mint aláhúzta: mélyen átérzett felelősséggel veszi át az új egyetem irányítását, amelyet „A hazáért mindhalálig!" és az „E pluribus unum", (’Többől egy’) jelmondatok kell, hogy áthassanak. A rektor kifejtette: az egyetem több, mint a jogelőd Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának számszerű összege. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a jó közigazgatás, illetve közszolgálat maga a jó kormányzás, végső soron a jó állam megteremtése. Bizalom és biztonság kell, hogy jellemezze munkájukat, ezért a döntéshozáshoz szükséges tudományos igényű és értékközpontú vizsgálat bázisintézményét kell megteremteni. Az innen kisugárzó meggyőződés, elhivatottság és felkészülés révén lehet jól szolgálni a hazát.

Patyi András elmondta, hogy a különböző karok belső integritása nem sérül, sőt a szervezést úgy oldották meg, hogy a vizsgaidőszakra készülő diákok semmit se érezzenek az átalakulásból. Az egyetem központját a Hungária körúti Zrínyi-egyetem épületében alakították ki, a további fejlesztések az Orczy téri Ludovika átépítésével folytatódnak. Ez év szeptemberétől új tantárgyakat, 2013-14-től pedig új szakokat vezetnek be.

Ezután a rektor kifejtette: országunk 21 éve gyors változások korszakában él, ezért megújulásra van szükség, hiszen enélkül a közszolgálat nem lenne elég erős ahhoz, hogy a változó világ kihívásaira válaszoljon. A közszolgálat jelentőségét taglalván  hangsúlyozta: valamit nagyon tudtak Kárpát-medencei elődeink, hogy megmaradtunk; erős államot alkottak. Hozzátette: államalkotó őseink nyomdokain haladva megint új, erős állam s ehhez új, erős közszolgálat szükséges; ezt az erőt, közös értéket fogja újratermelni ez az egyetem.

Patyi András azt is kiemelte, hogy nem pusztán a tudásanyag egységesítésére van szükség, hanem annak radikális bővítésére is, annak érdekében, hogy az egyetem biztos háttere legyen az államnak. Maradéktalan képzést nyújtanak tehát, miáltal a szakok, karok átjárhatóak, az itt szerzett tudás pedig konvertálható lesz, hogy a végzősök egyben generalistákká váljanak, ami nemcsak a közszolgálatot teszi teljessé, hanem az életpályamodellek biztonságát is.

„Öt évre szól a megbízatásom – mondta a rektor –, ám az egyetem jövőjét természetesen sokkal hosszabb időben látom." Beszédét Patyi András így zárta: „Jelentem, készen állok feladataim elvégzésére!"

A rektori beszéd után az egyetemi jelképek átvétele következett. Az egyetem egységét kifejező rektori láncot Navracsics Tibor, az egyetemi hatalmat jelképező rektori jogart Hende Csaba nyújtotta át. Pintér Sándor pedig az új intézmény aranyozott díszpecsétjét adta át, amellyel az egyetemi okleveleket hitelesítik.

Ezt követően Orbán Viktor köszöntötte a megjelenteket, köztük az immár – szavait idézve – „felszerszámozott" intézményvezetőt.
Ünnepi beszédében a miniszterelnök elsőként azt emelte ki, hogy egyetemet alapítani örömteli dolog. Példaként felidézte a harmincéves háború utáni Leyden városát, melynek lakói nem a királytól felajánlott adótámogatást, hanem a saját egyetem alapítását választották, mert ezzel a jövőbe tekintettek − s mindmáig büszkék rá.
Ezért döntött így az első Orbán-kormány 2002-ben, amikor létrehozta az erdélyi magyar egyetemet, s ezért határozott így most az NKE életre hívásáról is. „Mi is legyünk büszkék rá!" – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A kormányfő kitért arra a kérdésre is, hogy nincs-e fontosabb az egyre súlyosabb európai válság közepette, mint egyetemet alapítani? S hozzátette: a magyar egyetemek alapítása gyakran valamilyen nagy válsághoz, az abból való kilábaláshoz kötődik. „Veszélyben a haza!" – ezért Pázmány Péter Nagyszombaton alapított universitast, Trianon után pedig Klebelsberg Kuno telepített át és alapított felsőfokú intézményeket, hívott életre iskolahálózatot. A mai válság is egyetemalapításra, jövőépítésre ösztönöz.

Ezt tartja szem előtt a mai polgári, nemzeti, kereszténydemokrata kormányzat – húzta alá Orbán Viktor. A kormány a jövő oldalán áll, mivel maga is odatartozik, a szavakat pedig tettekre váltja.
A mai gondok eltörpülnek ugyan elődeinkéi mellett, de az európai válság arra késztet bennünket, hogy megerősítsük a magyar államot.
Ennek indokát a miniszterelnök a válság hátterével világította meg: a problémák nagy része szerinte a magyar állam gyengeségéből fakad. A közérdek a magánérdek mögé szorult, az összefogás helyett széthúzás, önzés, kapzsiság, spekulációs szélhámosság uralta el az életünket, s valljuk be – tette hozzá –, sok esetben az állam működését is. Ennek következményeivel szembesítenek minket az euróválság és Magyarország gondjai.

Az elmúlt két évtized itthoni és külföldi eseményei új megvilágításba helyezik a magyar államot. Az állam a közösségi érdekérvényesítés, a közösség védelmének és az egyéni képességek kibontakoztatásának is színtere, vagyis előfeltétele a jó életnek.

E közös céljainkat csak erős és korszerű állammal lehet megvalósítani, melynek feladata, hogy biztos alapot nyújtson polgárainak a munkához, a vállalkozáshoz és az érdem szerinti boldoguláshoz. Feladata az is – mutatott rá a miniszterelnök –, hogy akár erővel is képes legyen megvédeni hazánk függetlenségét, megóvni a magyarokat a bűnözéssel, terrorizmussal és mindenféle szélsőséggel szemben.

„Olyan államra van szükség, amely a XXI. századi versenyben képes érvényesíteni Magyarország érdekeit a nagyvilágban, képes segítséget nyújtani polgárainak, és szélesre tárja kapuit a nemzet tehetségei előtt" – fogalmazott Orbán Viktor. Kiemelte: a szemünk előtt olyan állam lebeg, amely erős, méltányos és tisztelendő, mert a közérdeket rendeli a magánérdek elé. Tehát a köz szolgálatára épülő államot kell felépítenünk.

A kormányfő nyomatékosította: „ha minőségi államot akarunk, akkor az emberi minőségbe kell fektetnünk. Ezért olyan fiatalokat akarunk képezni az állam működtetésére, akik személyes példamutatásukkal, tudásukkal és teljesítményükkel, erkölcsi bátorságukkal és tartásukkal biztonságosabbá és erősebbé teszik Magyarországot. Olyan fiatalokat, akik képesek magukat egy fontosabb célnak alárendelni, akik a társadalom előtt hitelesen képviselik a hivatásukat, egyenruhájukat. Akik élethivatásuknak tekintik a haza és a köz szolgálatát, és ezt a hivatást a legmagasabb szinten akarják űzni."

Orbán Viktor egyszersmind rámutatott: történelmi jelentőségű lépés az, hogy a közszolgálat legfontosabb területeire mostantól kezdve egységes egyetemi rendszerben képeznek embereket. Az, hogy új egyetemet alapítunk, mutatja, hogy van jövőnk, végre újra bízunk magunkban, és lesz erőnk kilábalni a nehézségekből. Ennek keretéül – többek között – tavaly kétszáz alapvető új törvényt alkottunk.

Végezetül az új egyetem oktatóihoz és hallgatóihoz szólva rámutatott: „Önök a magyar állam újjáalakításának letéteményesei!"

Orbán Viktor vastapssal záruló beszéde után a Honvéd Együttes férfikara Kölcsey Ferenc Huszt című költeményének megzenésített változatát adta elő Strausz Kálmán vezényletével, amelynek végkicsengése ideillett: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!"

A rendkívüli egyetemi rendezvény ünnepélyes avatással folytatódott, melynek során Schmittné Makray Katalin mint zászlóanya és Kövér László avatószalagot kötött a Közszolgálati Egyetem zászlajára.
Az avatóünnepség pohárköszöntővel zárult, amelyen Patyi András megköszönte az alapításban jeleskedő személyiségek támogatását, külön kiemelve Hende Csaba közreműködését, mivel a honvédelmi tárca vezetője már az első kormányülésen felvetette a közszolgálati egyetem létrehozásának ötletét.

Fotó: Tóth László

További képekért kattintson galériánkra!