„Összetartozunk az áldozatokkal”

„Minden szó, amely megpróbálja leírni azt a szenvedést, amelyen a shoah áldozatai és túlélő átmentek, mostani világunkból nézve szánalmasan gyöngének tűnik. Mégis, újra és újra szólnunk kell, hogy elűzzük a feledés árnyait és meg kell próbálni behatolni a magyar történelem sötét korszakába, hogy emlékezzünk. Összetartozunk az áldozatokkal, akik közülük valók voltak" – hangsúlyozta a kabinetfőnök.

Beszédében kitért arra is, hogy a nehéz időszakban a nemzet „megméretett és könnyűnek találtatott." Mint mondta, a magyar állam „eltűrte, sőt támogatta a jogfosztást és a gyilkosságot." Hozzáfűzte: a nemzet egy jelentős része nem értette meg és nem érezte át, hogy „mi történik valójában, és nem volt ereje tenni ellene."

„Emlékeznünk kell, hogy kerültek ki közülünk gyilkosok is, akik kollaborálva a megszállókkal részt vettek a holokauszt végrehajtásában. Emlékeznünk kell ugyanakkor arra is, hogy voltak közöttünk emberek, akik megtették, amit meg kellett tenniük. Neves és névtelen hősök, akik emberek maradtak akkor is, amikor nem ezt várták el tőlük. Ők példát mutattak, hogy mit kell tennünk a nehéz időkben. Jelen korunkban mindenkinek tudnia és éreznie kell ebben az országban, hogy biztonságban élhet és azt is, hogy fontos és szükség van rá. Magyarország megújításában mindenkire számítunk. Amikor emlékezünk, hitet teszünk arra, hogy összetartozunk egymással" – zárta beszédét Szarka Gábor.

A szertartáson felolvasták Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövetének üzenetét, amelyben többek között azt írta: a „lemészároltak" emléke maradjon örök figyelmeztetés. „A borzalmakat ki kell mondani, hogy sohase feledjük el az áldozatokat. Ha nem nevezzük néven a tetteket és az elkövetőket, akkor nem emlékezhetünk hitelesen arra a folyamatra sem, amely sok millió ember megsemmisítéséhez vezetett a huszadik század legsötétebb korszakában. Minden egyes kirekesztő szó, magatartás és tett gyűlöletet szít emberek és embercsoportok között. A határt a gyűlöletbeszéd és a szólás szabadsága között egyértelműen meg kell szabni" – fogalmazott.

Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere beszédében felidézte, hogy a szombathelyi zsidóság deportálásával 4228 megbecsült polgárát, orvosokat, jogászokat, művészeket, iparosokat és kereskedőket veszített el a város, akkori lakosságának több mint tíz százalékát.

A Szombathelyről és környékéről elhurcolt mártírok emléke előtt
tisztelegve a kabinetfőnök koszorút helyezett el az egykori zsinagóga
előtti emlékműnél.

A koszorúzást követően a megemlékezés a szombathelyi Bercsényi-temetőben a mártírok és munkaszolgálatosok emlékművénél tartott kegyeleti szertartással ért véget.

 (További képeinket a galériában tekinthetik meg!)

Fotó: A szerző felvételei