Shoot! Tűz!

Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2014. október 10. 14:37

Van tüzed? – kérdezik általában a feledékeny dohányosok szintén füstölgő sorstársaiktól, ha rá szeretnének gyújtani, ám nincsen náluk megfelelő célszerszám. A harctéri tűzkérés viszont – rádiók, távcsövek és tüzérség segítségével – teljesen másképp működik.

Galéria

1599130357

1599130358

1599130359

1599130360

1599130361

1599130362

1599130363

Élénk rádióforgalmazásban elhangzó koordináták, szakszavak, és a kijelölt célterület alapos megfigyelése – ezzel kezdődik minden. Képzeljük el, hogy kisebb alegység átszedgelt terepen kényszerül védelmi harcot folytatni, és a századnál szolgálatot teljesítő tűztámogató tiszt, illetve az általános megerősítő tüzérségi tüzet (legyen szó légi csapásról, vagy bármilyen más tűztámogatásról) koordináló századparancsnok-helyettes éppen a terep másik részén harcol.

Ilyen esetekben a szakaszparancsnokoknak is képesnek kell lenniük a megfelelő szabályzókat és eljárásrendet követve megerősítő tüzet kérniük. Mint azt Deme László alezredes, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár, 62. lövészzászlóaljának parancsnoka, egyben az MH Zászlóalj Harccsoport parancsnoka elmondta: a kijelölt állomány az egész hadgyakorlat során először saját aknavető rajokkal gyakorolta a tűzkérést, majd megtanultak a légierőtől közvetlen légi támogatást kérni, most pedig általános megerősítő tüzér alegység (jelen esetben kombinált tatai-amerikai ágyútarackokkal) a támogató fél.

„Szerencsére magyar és amerikai metódusokat is tudunk gyakorolni, hiszen az amerikai 173. Légimozgékonyságú Dandár 105 milliméteres tüzérségi eszközei is segítik a kiképzést" – így az alezredes.

Ez a képesség egyébként növeli egy-egy alegység harci potenciálját, ha pedig a pontosan közvetített koordináták alapján a távolabb elhelyezkedő tüzérség megsemmisítette az ellenséget, akár rá is lehet gyújtani… persze kölcsöntűzzel.

Fotó: Rácz Tünde és a szerző

CímkékKözös fellépés 2014

Ha érdekelnek a Magyar Honvédség hírei, iratkozz fel hírlevelünkre!