Szellemflotta az éjszakában

A Suisun-öböl San Franciscótól észak-keletre, mintegy harminc mérföldre található. Itt állomásozik az Egyesült Államok haditengerészetének tartalék flottájának, a találóan Naftalin-flottának nevezett hajóhad egy része. Ezek a hadi- illetve kereskedelmi hajók négy háborúban – második világháború, a koreai és a vietnami háborúk, illetve a Sivatagi Vihar hadművelet – szolgálták hazájukat, azóta pedig az öbölben rozsdásodnak és várják további sorsukat.

Az egykor mintegy négyszáz hajóból álló tartalékflottának mára már csak a töredéke maradt meg, de 2017-re a Naftalin-flotta valóban szellemflottává válik: addigra ugyanis a kormány döntése alapján az összes hajót bezúzzák.
Ezt a flottát annak idején azért hozták létre, hogy a hajók szükség esetén rövid határidős készenléttel bevethetőek legyen – csakhogy a hívó szó sosem érkezett meg. A második világháborús USS Iowa is hiába várta és várja azóta is az újabb parancsot. (Bár ha az „idős hölgynek" szerencséje van, akkor múzeumhajóként őrizheti tovább majd a rozsdásodó emlékeket.) Egy vakmerő és törvénytelen akciónak köszönhetően azonban a flotta a fentebb jelzett év után is megmarad majd az emberek emlékezetében: ez pedig egy Scott Haefner nevű professzionális fotográfus érdeme, illetve érdemtelensége. (Nézőpont kérdése…)

Ő maga általában előszeretettel fényképez elhagyott épületekben és azok környékén; profiljába vág továbbá az éjszakai fotózás is. Fantáziáját már évek óta birizgálta a Suisun-öböl szellemflottája, de persze civilként, katonai területre engedély nélkül belépni… nos, szóval ezt az ötletet inkább nem minősíteném.

„Amikor megtudtam, hogy a hajók nem lesznek itt örökké és egyesével elviszik őket a bontóba, tudtam: cselekednem kell. Nagyon kockázatos volt a vállalkozás, mert ha az őrök elkapnak minket, akkor… szóval nem is tudtuk pontosan milyen büntetést vonhat mindez maga után. De minden egyes kockázati tényezőt le lehet csökkenteni alapos tervezéssel" – írja fotós honlapján Scott, akinek úgy tűnik elég sok mindent megért ez a valóban különleges hangulatú fotóanyag.

Nem részletezve nagyon a szinte rejtőien regényes szabálysértést, elég az hozzá, hogy a három tagú fotóskülönítmény kis csónakon végül eljutott észrevétlenül a hajókig. Mi több: a fedélzeteken töltöttek egy teljes hétvégét, általában a kapitányok kabinjaiban, hálózsákokban töltve az éjszakát. Mentségükre legyen mondva: semmihez nem nyúltak hozzá, és lezárt helyiségekbe nem törtek be. Mindössze fényképeket készítettek.

„A fedélzeten látszólag megállt az idő. Élveztem az éj csendjét, a végtelen nyugalmat, mérföldekre a nyüzsgő, modern civilizációtól" – így Haefner. De vajon miért nem kértek engedélyt a hivatalos szervektől a fotózásra? A fotográfus szerint pusztán dokumentálni akarták ezeket a „valóban csodálatos hajókat, amelyekre a biztos pusztulás vár" és szerinte éjszakai fotózásra biztosan nem kaptak volna engedélyt. Az ügy természetesen elég nagy vihart kavart. Sokan elismerték ugyan, hogy a képek gyönyörűek, de érthető okokból elhatárolódtak a módszertől, mondván: a cél nem szentesíti az eszközt. Többen viszont az elismerés hangján beszéltek erről a „vállalkozásról."

A nyilvánosságra került fotók hatására az amerikai haditengerészet megszigorította a Naftalin-flotta őrzését, illetve érthető módon zárkózottabb lett a legális hajólátogatási engedélyek kiadásával kapcsolatban is. Mindenesetre tény: a fotóanyag immár kiállításon is látható a tengerentúlon.

Azok az őrök pedig, akik az orvfotózás idején a szolgálatot adták, azzal a kettős érzéssel nézhetik a képeket, hogy nem kis részben az ő figyelmetlenségüknek köszönhetően lett gazdagabb a világ egy hangulatában és témájában is rendkívül különleges fotóesszével.

További képek a Naftalin-flottáról a galériában!

Fotó és forrás: Scott Haefner/www.scotthaefner.com