Vasmacska a szárazföldön

„Minden egyes katonának tudnia kell kezelnie a hajón rendszeresített légvédelmi fegyvereket. Hadihajóink el tudják látni saját maguk, más hajók, illetve kiemelt objektumok légvédelmét is. Sőt, arra is volt példa, hogy különböző delegációk kísérése során harci riadót rendeltek el a hajón, amikor is a fegyvereket éleslőszerrel töltöttük meg, az irányzók pedig a helyükön ültek. Tehát alapfeladataink ellátásához mindenféleképpen szükséges a gyakorlás" – mondja Danyikó László százados, a hadihajós alosztály parancsnoka.

Mindez természetesen a szerb félre is igaz. Noha Szerbia nem NATO-tagország, az együttműködés mindkét fél számára különösen hasznos, nem csupán lövészetileg, hanem hajózástechnikailag is.

Maga az Iron Cat 2014 három különböző lőgyakorlatot foglal magába. Az egyik – amelyik éppen látogatásunkkor kezdődött – a Meteor X típusú célanyagra történő célkövetés, tűzkiváltás és lövészet.

„Erre a típusra még nem lőttünk, mindenkinek új a feladat − és ez látszik is a kezdeti lőeredményeinken. Ilyen kisméretű repülő cél esetén már jónak számít, ha katonáink úgymond körbelövik a célt" – ad magyarázatot az alosztályparancsnok arra, hogy miért nem hullott le még egy Meteor sem az égről. (Nem megerősített hírek szerint a százados egy üveg pezsgőt ajánlott fel annak, aki ténylegesen eltalálja a célt…)

A másik két lőgyakorlat már inkább hagyományosnak mondható, hiszen 1200 és 900 méteren elhelyezkedő helikoptercélra, illetve 750-550-350 méterről közeledő PSZH-célra céloznak majd a magyar és szerb hadihajósok.

A lövészeten használt – azaz a szerb és a magyar hadihajókon egyaránt rendszeresített – PAV-4-es, és PAV-1-es légvédelmi gépágyúk hatásos lőtávolsága nagyjából 1500 méter, és percenként körülbelül 700-750 lövést is képesek leadni.

Adódik persze a kérdés, hogy a szárazföldi lövészet mennyire tudja visszaadni mondjuk a hajón uralkodó viszonyokat, hiszen annak mozgása nyilván a célzást is befolyásolja.

„Nem lehet összehasonlítani a hadihajó fedélzetéről történő lövést a szárazföldi lövészettel. Persze a lőteret üzemeltető MH Bakony Harckiképző Központ állománya minden megtesz azért, hogy a lehető legjobban megközelítsük a valósághű körülményeket. A Meteor célanyag is sokat segít – ez már erősen közelít a valósághoz. Különben minden második évben Szerbiában hadihajó fedélzetéről lőhetünk, és a két gyakorlatot összeadva mindenképpen megszerezhető a légvédelmi ágyúk üzemeltetéséhez kellő tapasztalat és képesség" – fogalmaz Danyikó László százados.

Mivel a Közös Fellépés 2014 gyakorlatsorozat a különböző haderőnemek közötti együttműködésről (is) szól, arról érdeklődünk, hogy ha történetesen lenne egy nagyobb folyó a nullaponti lőtér közelében, akkor a hadihajósok hogyan tudnának szervesen illeszkedni egy-egy komplex harci mozzanathoz.

„Volt már erre példa Ercsiben, a Bevetési Irány 2009 gyakorlaton. El tudjuk látni átkelések, illetve hidak építésének vízi biztosítását, légvédelmét. Folyókon elláthatunk felderítési feladatokat, tűztámogatást nyújthatunk különféle alegységeknek, de akár hidak rombolásában is tevékeny szerepet tudunk játszani" – sorolja az együttműködés lehetőségeit a százados.

A Meteor az első lövészeti fázis végén a szárnyát billegtetve, tipikus repülős köszönéssel búcsúzik az ebédhez készülődő katonáktól. Látva azonban a lőeredmények folyamatos javulását, egy üveg pezsgőben mi is fogadni mernénk, hogy a lövészet következő napján a célanyag maradványait már úgy kell majd összeszedni a lőtérről…

Fotók: Galovtsik Gábor és a szerző