A szegénység és az előrelépés hiánya áll a boszniai elégedetlenség hátterében

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2014. február 13. 15:47

Napok óta folynak az aggodalomra okot adó tömegmegmozdulások és tüntetések Szarajevóban. Európa szeme az elnöki hivatal elleni támadás óta ismét Bosznia-Hercegovinára szegeződik, sokan az erőszak kiújulásától és egy esetleges újabb háborútól tartanak. A szakértő szerint a jelenlegi megmozdulásoknak nincsenek etnikai felhangjai.

A honvedelem.hu érdeklődésére Huszka Beáta, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa emlékeztetett: a mostani boszniai tüntetések a közhiedelemmel ellentétben nem minden előzmény nélkül robbantak ki, hiszen már tavaly nyáron is voltak demonstrációk az országban. Akkor közvetlenül az váltotta ki a megmozdulásokat, hogy egy sürgős orvosi beavatkozásra váró csecsemő nem hagyhatta el az országot a megfelelő kezelés érdekében, mert nem kaphatott útlevelet a kormány döntésképtelensége miatt. „Az alkotmánybíróság 2013 februárjában a személyi számokról szóló törvényt alkotmányellenesnek nyilvánította, amit a kormánynak kellett volna orvosolnia, hiszen enélkül se útlevelet, se személyi igazolványt, sem egészségügyi kártyát nem lehet kiadni. Hónapokig állt fenn ez a patthelyzet. Már ez az eset is jól szemléltette azt az intézményi paralízist, amiben Bosznia leledzik, bár akkor a konfliktus a Föderáció és a Szerb Köztársaság között zajlott" − mutatott rá a szakértő. „A legegyszerűbb gyakorlati ügyek is el tudnak akadni a pártok és a különféle intézményi szintek közötti alkudozásokban, amit közvetlenül a bőrükön érezhetnek az állampolgárok" − tette hozzá.

Lángoló autók

A mostani akciók Tuzlából indultak ki, majd kiterjedtebb, látványosabb formában terjedtek át a nagyobb városokra. Ezek a megmozdulások már elsősorban a politikai vezetőkkel szembeni általános elégedetlenségről és a gazdasági kilátástalanságról szólnak. Huszka Beáta szerint a jelenlegi állapot többek között az etnikai vétó által gúzsba kötött, rendkívül széttagolt intézményi struktúra eredménye. „Tuzlában több gyár elbocsátott munkásai vonultak az utcára, követelve a kétes privatizációs ügyletek felülvizsgálatát, miután ezek a gyárak a tönk szélére kerültek. A közvetlen kiváltó ok tehát a szegénység és az előrelépés hiányából fakadó frusztráció" − mondta a szakértő. Tuzlában egyébként szintén nem minden előzmény nélkül robbantak ki a mostani akciók, hiszen az utóbbi években is több demonstrációt rendeztek a városban a munkanélküliség és a környezetszennyezés miatt.

Az események sajátossága, hogy az etnikai feszültségekről elhíresült országban a jelenlegi stádiumban nincs etnikai felhangja a tömegtüntetéseknek. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a demonstrációk olyan vegyes etnikai megoszlású településekre is átterjedtek, mint Mostar vagy Brcko, és a Szerb Köztársaság fővárosában, Banja Lukában is százak mentek el a szimpátiatüntetésekre. Az ugyanakkor tény, hogy a tüntetések elsősorban a bosnyák többségű városokban koncentrálódtak. Ennek ellenére a demonstrációknak semmiféle etnikai üzenete nem volt.

Ismét az erőszak kerül előtérbe?

A tüntetők elsősorban a helyi szintű, azaz városi és kantoni vezetőkkel szembeni elégedetlenségüknek adnak hangot, bár Szarajevóban az elnökség épülete is célponttá vált – az országot eluraló korrupció és a rossz kormányzás szintén felháborítja az állampolgárokat. „2006 óta politikai válságban van az ország, aminek csak az egyik következménye, hogy mindeddig nem sikerült összhangba hozni az alkotmányt az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009-es ítéletével az úgynevezett Sejdic-Finci ügyben. Ennek az lett volna a célja, hogy az alkotmány ne diszkriminálja a nemzeti kisebbségeket a magas politikai posztok betöltésénél. Bosznia részben emiatt nem lehet uniós tagjelölt, és jelentős EU-s támogatásoktól esik el" − emelte ki a szakértő.

Huszka Beáta szerint remélhetőleg nem lesz szükség nemzetközi beavatkozásra. „Viszont az is szomorú lenne, ha a tüntetések lassan elcsendesednének, és megint semmi nem változna. Végre valami megmozdult Boszniában, az embereknek elegük lett az etnikai alapon szerveződött politikai elitből, amely paralízisben tartja az országot. A tüntetők nem etnikai csoportok nevében léptek fel, hanem munkásként, állampolgárként, akik gazdasági fejlődést, munkahelyeket és normálisan működő intézményeket szeretnének" − hangsúlyozta a szakértő, aki szerint ugyanakkor nem könnyű előre megjósolni, milyen eredményeket hozhatnak a tüntetések. „Az biztos, hogy a Föderációban a politikai elit elvesztette legitimitását, számos helyen lemondott a kanton vezetősége, például Tuzlában és Szarajevóban. Viszont egyelőre nem látni, milyen politikai változást lesz képes mindez generálni. Lesznek-e előrehozott választások? És ha igen, azzal vajon megújulna-e a politikai garnitúra? Főleg, mivel a tüntetők mögött nem áll egy egységes politikai erő, és egyelőre nem képeznek egységes platformot" − mondta.