A világjárvány közepette sem hallgattak el a fegyverek

Kis túlzással elmondható: idén márciustól nagyjából világszerte mindenütt a koronavírus-járvány és a betegség elleni intézkedések kerültek az érdeklődés fő homlokterébe, sokáig szinte minden egyéb hírt háttérbe szorított a téma a médiában is. Mint érdeklődésünkre Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő elmondta, a vírusnak annak ellenére sincs vége, hogy jelenleg már más témáknak is jut tér a közbeszédben.

Még nincs vége

„A vírus továbbra is terjed" – mondta érdeklődésünkre a Corvinus Egyetem tanára. „Magyarország a többséghez képest előbb hozott meg bizonyos döntéseket a korlátozásokról, aminek rengeteg előnye volt. De nem mindenhol sikerült gátat vetni a terjedésnek. Kína eleve később intézkedett a kelleténél, akárcsak az Egyesült Államok, ahol eleinte rosszul teszteltek, és továbbra is problémákat okoz, hogy államonként eltérő stratégia érvényesül a védekezésben. Brazíliában elképesztően sok fertőzött van: eleinte abban bízott mindenki, hogy a párás, meleg körülmények gátat vetnek a vírus terjedésének, de bebizonyosodott, hogy ez nincs így. Európában négy országban még mindig igen komoly további fertőzésszámokat mérnek: Nagy-Britanniában, Belgiumban, Hollandiában és Svédországban. Oroszországban sincs még vége a járványnak, és kemény számok érkeznek Indiából is, ahol ráadásul fiatal a lakosság nagy része, vagyis rengeteg vírushordozónál tünetmentesen jelentkezik a vírus. Viszont szerte Délkelet-Ázsiában tömegével dolgoznak indiai vendégmunkások."

Nógrádi György hozzátette: még mindig rengeteg nyitott kérdéssel állunk szemben a koronavírussal kapcsolatban. „Nem ismerjük pontosan a szövődményeket. Nem tudjuk, lesz-e második hullám, és hogyan aránylik majd az elsőhöz – annak idején, a spanyolnátha esetében a második hullám bizonyult pusztítóbbnak. Fogalmunk sincs, milyen hatást eredményeznek majd az iskolanyitások szerte a világon, és még hosszasan sorolhatnám" – emelte ki. A szakértő hozzátette: a vírus egyértelmű tanulsága, hogy kizárólag a nemzetállamok voltak képesek hatékonyan válaszolni a védekezés során, a nemzetközi szervezetek, az Európai Unió, az ENSZ vagy a WHO pedig nem. Mint bebizonyosodott, utóbbi szervezet egyenesen asszisztált a járvány valódi jelentőségét sokáig kisebbíteni igyekvő Kínának.

Gyakorlati hatások a nemzetközi sakktáblán

Mindemellett természetesen gyakorlati politikai következményekkel is jár majd a járvány. Európában máris szembenállásoknak lehetünk tanúi a járvány utóéleteként, amelyek éppúgy hatnak észak-déli viszonylatban, mint kelet-nyugati irányban. „Új jelenség, hogy meg kell teremteni az egészségügyi hírszerzés rendszerét, miközben soha nem létezett ilyesmi. Ezen a téren a V4-es együttműködés például kulcsfontosságú lehet" – mutatott rá a szakértő.

„Az Egyesült Államokban tapasztalt tüntetéshullám egyik oka bizonyosan a vírus, hiszen a járvány felszította az amerikai faji és gazdasági ellentéteket. Mindez pedig természetesen a novemberi elnökválasztásra is kőkeményen kihat. Donald Trump újabb győzelme egészen tavaszig szinte biztosnak tűnt, most azonban már nyitottabb a verseny" – mondta Nógrádi György, aki szerint a továbbiakban is globálisan csökken majd az amerikai szerep, a vírus pedig csak fokozhatja e tendenciákat. Mint fogalmazott, továbbra is Washington a világ első számú katonai hatalma, ám Kína – főleg hi-tech vonatkozásokban – néhány területen már lehagyta az Egyesült Államokat, ráadásul kellő gazdasági hírszerzési kapacitással is rendelkezik a folyamatos fegyverkezéshez. „Az amerikai-kínai kapcsolatok alapját azelőtt a Szovjetunióval szembeni közös fellépés jelentette, de mára egyre inkább Kína visszaszorítása az amerikaiak célja, ennek vagyunk tanúi Tibet, Tajvan vagy akár az ujgur kérdés kezelése kapcsán is. Ahol pedig Amerika nincs jelen – így például a Balkán egyes régióiban –, ott egyből megjelennek a kínaiak. A katonai helyzetet illetően alapvető jelentőségű, ki nyeri az elnökválasztást, hiszen Joe Biden elnökké választása teljesen más alapállást hozhat több területen is. Viszont mindez – többek között épp a koronavírus miatt – egyelőre kiszámíthatatlan."

E játszmában hátrébb sorolódik Oroszország, amely felbecsülhetetlen jelentőségű nyersanyagkészletekkel és óriási hadsereggel rendelkezik, GDP-je azonban Olaszországéhoz hasonló méretű. Szintén legfeljebb szemlélheti a két óriás globális hatalmi vetélkedését Európa, ahol az itteni NATO-tagállamok többsége még a 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetés elvárását sem teljesítik. „Magyarország 2024-re vállalta, hogy eléri ezt az arányt" – tette hozzá Nógrádi György. „Pedig Európának fel kell készülnie, mert új helyzet van. Vlagyimir Putyin egyelőre nem jelentette be hivatalosan, meddig szeretne államfő maradni, de minden bizonnyal a lehető legtovább. Hszi Csin-ping Kínában bevallottan egy életen át maradni akar a hatalomban. Eközben például Európában még mindig nem tudni, nagyjából mire lehet számítani a jövő évi választások és Angela Merkel távozása után."

Nem hallgattak el a fegyverek

Kétségtelen, hogy a nemzetközi terrorszervezetek és a szélsőségesek az utóbbi hónapokban nem sok szerephez jutottak, hiszen a karantén alá került nyugati világban kevés alkalmuk nyílt merényleteket elkövetni. Ugyanakkor a lezárások végeztével ezen a téren is változhat a helyzet, mint azt a néhány nappal ezelőtt elkövetett readingi késelős akció is mutatja. „Az Iszlám Állam közleménye szerint a koronavírus Allah büntetése a fehér emberekkel szemben, aminek erősen ellentmond, hogy a járvány ma már nem elsősorban fehérek lakta területeken terjed" – mondta Nógrádi György. „Ennek egyik következménye pedig, hogy a járvány megöli a turizmust is."

Nógrádi György rámutatott: noha António Gutierres, az ENSZ főtitkára azt kérte, hogy a világjárvány idején mindenki igyekezzen gátat vetni a fegyveres konfliktusoknak, mindez természetesen nem történt így. „Néhány szembenállás háttérbe szorult, de előjöttek teljesen újak is, így jelenleg még kicsit több fegyveres konfliktust is tarthatunk számon, mint év elején" – mondta a szakértő, aki szerint számos példa is mutatja: önmagában egy világjárvány senkit sem riaszt vissza semmitől. Példaként hozta fel az ismét fellángolt indiai-kínai határvillongásokat és a Kasmir-kérdést, a két Korea újból feszültebb viszonyát vagy a líbiai helyzetet, amely mára odáig fajult, hogy a szomszédos Egyiptom egyenesen közvetlen katonai beavatkozást helyezett kilátásba.