Dzsihadizmus, radikalizmus, terrorizmus

Kettős könyvbemutatóval folytatódott az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság (MH HFKP) Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely és az MH HFKP Tudományos Szakkönyvtár programsorozata a Honvédelmi Minisztériumban február 22-én, szerdán. A rendezvényen dr. Besenyő János ezredes mutatta be a Zrínyi Kiadó gondozásában megjelent Dzsihadizmus, radikalizmus, terrorizmus című kötet szerzőjét, Kis-Benedek József nyugállományú ezredest, egyetemi tanárt az érdeklődőknek. Az MH HFKP Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely vezetője elmondta: a kutatóhely kiemelten foglalkozik a biztonságpolitikai témájú elemzésekkel és kiadványokkal. Példaként említette az Afrikai terrorista- és szakadárszervezetek és a már harmadik kiadásánál járó Az Iszlám Állam – Terrorizmus 2.0 című köteteket, valamint az éppen bemutatott Dzsihadizmus, radikalizmus, terrorizmust.

A könyv ajánlásában prof. dr. Padányi József dandártábornok így fogalmaz: „Sok évtizedes szakmai, kutatói és oktatói tapasztalat az, ami kiemeli ezt a könyvet a napjainkban megjelenő – a témában megnyilatkozó – művek sorából. Kitűnő elméleti alapjait adja a dzsihadizmusnak, bemutatja a radikalizálódás folyamatát, legfontosabb mozgatórugóit, és áttekintő képet ad a nemzetközi terrorizmust jellemző körülményekről."

Kis-Benedek József kötetében külön vizsgálja ugyan a fogalmakat, de rámutat azok összefüggéseire és annak veszélyeire. Mint írja, a dzsihadizmus vallási értelmezésben közel sem jelent fenyegetést, ám ha a vallást politikai célokra kezdik használni és félremagyarázzák, a jelenség azonnal más színezetet kap. Ugyanígy a radikalizmus sem mindig veszélyes önmagában, s nem feltétlenül következik belőle fenyegetés. Abban az esetben azonban, ha a két fogalom a terrorizmussal párosul, a legrosszabb verziót kapjuk végeredményül. A szerző külön hangsúlyozza, hogy az eddigi megoldási kísérletek messze nem érték el céljukat. „Az elmúlt években a dzsihadizmus, a radikalizálódás és a terrorizmus ellen számos tapasztalat halmozódott fel. A Nyugat sok hibát követett el, a téma kapcsán ki kell emelni, hogy a demokrácia nem exportképes kategória, különösen nem ott, ahol a nyugati típusú demokráciára nincs igény és a feltételek sem biztosítottak" – írja Kis-Benedek József.

A könyvbemutatón a szerző elmondta: azért kötötte össze a három fogalmat, mert sok helyen és sokan értelmezik félre azokat, ezért tisztázni próbálta, mik kapcsolják, és mik nem kapcsolják össze a három területet. A kötet részletesen foglalkozik a dzsihadizmus elméleti alapjaival, a szalafizmus gyökereivel és a politikai iszlám kiteljesedésével. Bemutatja az iszlám radikalizmus Európára gyakorolt hatását, a fellépést a szélsőségesek ellen és a radikalizmus elleni küzdelmet, elemzi a globális terrorizmus sajátosságait, a magányos merénylő jelenségét, a terrorizmus pénzügyi hátterét és a jelenség jövőjét. „Külön teret szenteltem annak vizsgálatára, hogy az egyes országok hogyan lépnek fel a radikalizmus és az abból táplálkozó terrorizmus ellen. A kép egyáltalán nem egységes. Fellépni csak az ellen lehet, amit ismerünk. A könyvben a ma jelenségeit és a rájuk adandó válaszokat próbáltam elemezni" – mondta a szakértő.

Az eseményen Kis-Benedek József egy másik kötetet, az Antall József Tudásközpont kiadásában megjelent Marie-Helen Maras: A terrorizmus elmélete és gyakorlata című könyvét is az érdeklődők figyelmébe ajánlotta. A szerző a biztonsági tanulmányok és a büntetőjog egyetemi docense New Yorkban, és mesterképzésen oktatott többek között a nemzetközi szervezett bűnözés, a terrorizmus és terrorelhárítás, a válságkezelés és a katasztrófakészültség tárgykörében. Kötete fejezeteiben a terrorizmus történetét és magát a jelenséget analizálja, bemutatja a terrorszervezetek belső világát, de bepillantást enged a terrorizmus ellen küzdő szervezetek módszereibe is. Kis-Benedek József a könyvet egyedülálló és hiánypótló munkaként jellemezte. „Olyan széleskörű tudásanyagot ismertet, ami páratlan. Nincs olyan területe, amely hiányos lenne. Ilyen könyvet ebben a témában Magyarországon még nem lehetett olvasni" – hangsúlyozta a kötet kapcsán.

Fotó: Rácz Tünde