Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Ez ma a világ tíz legveszélyesebb országa

Szöveg: Kovács Dániel |  2015. március 14. 15:31

Heti szubjektív tízes listánkba összegyűjtöttük azokat az országokat, ahova a közeljövőben nem érdemes vakációt szervezni. Listánk az IntelCenter kutatásán alapul, a szervezet kutatói egyebek között a terroristák, a lázadók tevékenységét, illetve a halálozási arányokat vizsgálva állítják össze a világ legveszélyesebb országainak listáját.

Irak

Egyáltalán nem meglepő, hogy ennek a szomorú listának Irak áll az élén. Az évtizedek óta háború és terrorcselekmények által sújtott közel-keleti ország az elmúlt évben, az Iszlám Állam tevékenysége következtében még a korábbinál is veszélyesebb lett. Az országban folyamatosan dúl a háború a szélsőséges iszlamisták és ellenfeleik között. A kalifátus martalócai a legbrutálisabb kegyetlenségektől sem riadnak vissza. Az uralmuk alá vont területek bővelkednek olajban, ami megteremti a szükséges pénzügyi feltételeket ahhoz, hogy fegyvereket vásároljanak, katonákat pedig könnyűszerrel toborozhatnak szimpatizánsaik köréből, de attól sem riadnak vissza, hogy gyerekekkel végeztessék el a piszkos munkát.

1595989536

Szíria

Szíriában évek óta véres polgárháború dúl, és az sem javítja az ottani körülményeket, hogy az Iszlám Állam részben átnyúlik szír területekre is. A véres konfliktus akkor kezdődött, amikor az „arab tavasz" során harc indult meg Bassar el Assad rendszere ellen. A nagyobb szabadságot követelő demokráciapártiak mellett azonban hamarosan feltűntek a radikális iszlamista szervezetek is. A nyugati országok csak későn ismerték fel, hogy a szír ellenzéknek szállított fegyverek végül azoknál kötnek ki, akik létrehozták az Iszlám Államot. Jelenleg három erő harcol egymással: a szír elnökhöz hű csapatok, az ellenzék és a szélsőségesek. A konfliktus súlyosságát mutatja, hogy többször is bevetettek vegyi fegyvereket, amit a lakosság is megsínylett.

1595989536

Nigéria

Az afrikai országról ma már elsősorban az Iszlám Állammal szövetségre lépő iszlamista terrorszervezet, a Boko Haram jut az eszünkbe. A Száhel-övezet Csád-tó-környéki részén aktív iszlamista terrorszervezet legnagyobb nyilvánosságot kapott terrorcselekményei közé tartozik a nigériai iskoláslányok, valamint a kameruni miniszterelnök-helyettes feleségének elrablása. Legutóbb pedig azzal keltettek feltűnést, hogy elismerték kalifájuknak az Iszlám Állam vezetőjét, Abu Bakr al-Bagdadit. Nigéria, Csád, Kamerun, Niger és Benin csaknem tízezer katonát állított csatasorba ellenük, így több helyütt vissza tudták szorítani a Boko Haram fegyvereseit Nigéria északkeleti határvidékén, ahol a terrorakcióik miatt csak tavaly több mint tízezer ember vesztette életét. A káoszba süllyedő országban majdnem egymillióan élnek menekülttáborokban.

1595989537

Szomália

Szomáliát régóta bukott államként tartja számon a nemzetközi közösség, ami nem is alaptalan vád, hiszen az Afrika szarván elhelyezkedő országban évekkel ezelőtt megszűnt mindenfajta állami kontroll. Az 1991-ben anarchiába süllyedt állam semmilyen szolgáltatást nem nyújt polgárainak, emberek milliói nem jutnak élelemhez. Volt olyan év, hogy csaknem háromszázezren haltak éhen. A hatalmat törzsi szervezetek gyakorolják, melyek folyamatosan harcban állnak egymással. A tengerparti lakosok leginkább kalózkodásból élnek, bár mostanában egyre nehezebben boldogulnak az ellenük szervezett nemzetközi fellépések miatt. Rendőrség híján mindennaposak a gyilkosságok, a terrorszervezetek pedig akadálytalanul garázdálkodnak. A nemzetközi diplomácia törekvése egy központi kormány megalakítására mindeddig meghiúsult.

1595989537

Afganisztán

Annak ellenére, hogy a nemzetközi erők több mint egy évtizeden át minden követ megmozgattak, hogy jobb hellyé tegyék, Afganisztán 2015-ben még mindig az ötödik legveszélyesebb hely a világon. Ez a táliboknak „köszönhető".  A keleti és déli területeken ma is jelentős befolyással bírnak, terrorakcióikkal pedig a katonai jelenlét dacára sem hagytak fel. A szövetséges csapatok kivonulása esetén valószínűleg visszafoglalják az országot, amelyben újra eluralkodik a káosz − vélik az IntelCenter kutatói.

1595989537

Líbia

Az észak-afrikai ország korábban sem számított mintaállamnak, köszönhetően vezetőjének, a terroristákkal kokettáló, nyugatellenes Moammer Kadhafinak. 2011 februárjában a tunéziai és egyiptomi felkeléseket követően tiltakozás kezdődött a Kadhafi-rezsim ellen, amely polgárháborúvá változott, s még az óvatos becslések alapján is legalább tízezer ember életét követelte. Bár a felkelőknek sikerült a rendszert megdönteniük, azóta káosz uralkodik az országban. Egymást követik a törzsek közötti összecsapások, a városokban rendszeresek a zavargások, a bengázi amerikai konzulátus elleni megmozdulás pedig erőszakba torkollt, melyben Christopher Stevens amerikai nagykövet is életét vesztette.

1595989537

Jemen

Az Arab-félsziget legdélebbi országa ugyancsak viharos múltra tekinthet vissza, ami azért fontos, mert jelenlegi konfliktusai is ebben gyökereznek. Alig szabadult fel a gyarmati függésből, az ország máris kettészakadt. Északon puccs puccsot követett, míg délen a kommunisták vették át a hatalmat és megalakították a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságot. Bár a kilencvenes években a két országrész sikeresen egyesült, ez sem hozta el a békét a hányatott sorsú jemenieknek. A villongások oka a többségben lévő szunnita muszlimok és az ország északi területein élő síiták közötti folyamatos konfliktus. A korábbi elnököt, Ali Abdalláh Szálehet 2011-ben eltávolították a hatalomból, azóta belpolitikai káosz uralkodik az országban. A szunnita húszik tavaly szeptember 21-én ellenőrzésük alá vonták a jemeni főváros nagy részét, nem sokkal azután, hogy sikerült nyélbe ütni az ENSZ-közvetítéssel kidolgozott tűzszüneti megállapodást köztük és a kormány között. A lázadók ezután hetekig tüntettek, a hatalom számukra előnyösebb megosztását és a kormány átalakítását követelve.

1595989538

Pakisztán

Pakisztán függetlenségének kikiáltása óta, kisebb-nagyobb szünetektől eltekintve, harcban áll déli szomszédjával, Indiával. Az elmúlt hetekben ismét kiújult a fegyveres harc, amely a szegénységben élő kasmíri lakosokat sújtja leginkább. A harcok miatt máris több ezren hagyták el az otthonukat. A feszültség azután nőtt meg a két ázsiai atomhatalom között, hogy Narendra Modi indiai miniszterelnök tavaly augusztusban felmondta a béketárgyalásokat. A pakisztániaknak nem az Indiával folytatott permanens háború az egyetlen problémájuk: az Afganisztánból menekülő tálibok közül sokan náluk kötöttek ki, s ennek következtében a terrorcselekmények is napirenden vannak.

1595989538

Ukrajna

A második világháború óta nem fordult elő, hogy egy ilyen tízes listára európai ország felkerült volna. A keleti szomszédunkban zajló háború néhány hónap leforgása alatt gyakorlatilag a tönk szélére sodorta az országot. A Majdan téri események óta Ukrajnában elszabadult a pokol: először a Krím elvesztését kellett valahogy túlélnie a frissen megválasztott nyugatbarát Porosenko-kormánynak, majd hamarosan fellángolt a harc a keleti megyék szakadárjai és az ukrán hadsereg között. A reguláris erők kezdeti sikerei után (amikor még a legtöbben azt jósolták, hogy a hadsereg néhány hét alatt bedarálja a szeparatistákat) fordult a kocka. A nemzetközi közösség úgy véli, hogy a szomszédos Oroszország támogatásával ma már a lázadók vannak előnyösebb helyzetben. A folyamatos harcokban rengetegen vesztették életüket. A háború miatt már a harcoktól távol eső nyugati megyékben is alig lehet élelmiszerekhez jutni, annyira felszöktek az árak, miközben az sem ritka, hogy a bevonuló katonák maguk gondoskodnak az ellátmányukról.

1595989538

Egyiptom

Egyiptomban az „arab tavasz" indított el komoly változásokat. Mubarak elnököt a Muszlim Testvériség váltotta, Mohamed Murszival az élen. Támogatottságuk, legalábbis a kezdetekben, igen magas volt, főképp azért, mert a gazdaság beindítását és munkahelyteremtést ígértek. A hatalomra jutott szervezet azonban gyorsan elvesztette népszerűségét. Egyrészt a beígért gazdasági fellendülés helyett az elhúzódó belpolitikai instabilitás miatt folytatódott a hanyatlás − így természetesen a munkahelyteremtésből sem lett semmi. Másrészt, míg Mubarak központosított regnálása alatt többé-kevésbé megfértek egymás mellett a vallási közösségek (például a muszlimok és a kopt keresztények) addig az új kormány már nem tudott mit kezdeni a vallási színezetet öltött belviszállyal. Így történhetett, hogy két év kormányzás után Murszit – a hadsereg aktív közreműködésével – elmozdították a pozíciójából, és az egyiptomi belpolitikában egyfajta, a Mubarak-éra viszonyait helyreállító visszarendeződésnek lehetünk a tanúi.

1595989538

(Korábbi Top 10-es összeállításainkat ide kattintva olvashatják!)