Harc a túlélésért

Szöveg: Kovács Dániel | 2015. február 3. 11:44

Irak és az Iszlám Állam − harc a túlélésért címmel tartott előadást dr. Isaszegi János nyugállományú mérnök vezérőrnagy, háborús műveleti szakértő a Missziós történetek című előadás-sorozat keretében január 29-én, a Stefánia Palota − Honvéd Kulturális Központban.

Isaszegi János a tőle megszokott módon átfogó képet adott a világban zajló folyamatokról, hiszen, ahogy rámutatott, bármilyen válságról elmondható, hogy nem korlátozódik egyetlen régióra − mindig minden mindennel összefügg.

Irak kapcsán a szakértő elmondta: 2011. december 31-ével hagyták el a NATO-, illetve az USA-erők a közel-keleti országot, ahol a fegyverrel fenntartott béke törékenynek bizonyult.

A kurd származású Jalal Talabani elnök és Nouri al-Maliki miniszterelnök nevével fémjelzett kormány nem tudott úrrá lenni az országon belüli ellentéteken. Először a kurdok és az arabok között vált feszültté a helyzet az olaj miatt, ami a feleket fegyvervásárlásra sarkallta − míg a kormány négyszázhatmillió dollár értékben vásárolt az USA-tól és Oroszországtól, a Kurd Regionális Kormány (KRG) a bagdadi központi kormányzat engedélye nélkül készül orosz légvédelmi fegyverek beszerzésére a kurd biztonsági erők (Peshmerga) részére, válaszként Bagdad F−16-os vadászrepülőgép-beszerzésére.

Isaszegi János arról is beszélt, hogy az elmúlt években egyre gyakoribbak lettek az etnikai, vallási, szociális, gazdasági indokú robbantások. Több mint egy éve tart a radikális Iszlám Állam térnyerése, amely ma már Szíria területének huszonöt százalékát, Irak területének pedig negyven százalékát ellenőrzi. Az USA és koalíciós partnerei 2014. augusztus eleje óta Irakban, szeptember óta Szíriában is légicsapásokkal igyekeznek lassítani az IÁ térnyerését, illetve fegyverrel és utánpótlással látják el az iraki hadsereget és a kurd Peshmergát.

Ennek ellenére tavaly ősszel a harcok már Bagdadtól hatvan kilométerre folytak. Az IÁ katonái a muthannai állami létesítmény elfoglalásával vegyi fegyverekhez és mintegy kétezer-ötszáz rakétához is hozzájutottak, a fővárosban pedig szervezett öngyilkos akciókat hajtanak végre. Dacára az USA-vezette légicsapásoknak, továbbra is ellenőrzésük alatt tudják tartani Irak területének jelentős részét.

A helyzetet súlyosbítja az iraki kormány tehetetlensége: mint kiderült, az elmúlt éveket és a rengeteg támogatást nem használta ki ütőképes hadsereg kialakítására. A koalíciós erők és az iszlamisták közötti első szárazföldi akció is lezajlott már január 17-én. A harcok célja Moszul felszabadítása és a baidzsai olajfinomító visszavétele.

A háborús műveleti szakértő arról is beszélt, hogy az Iszlám Állam létrejöttével a dzsihádizmus a harmadik korszakába lépett. Az elsőben a terroristák az adott országuk vezetését kívánták legyőzni, büntetni a nyugati barátkozásért, a másodikban bosszúhadjáratot folytattak a Nyugat által elnyomott muszlimokért, most viszont a korlátok nélküli háború doktrínáját hirdetik, melynek ismérvei az ideológiai alapok nélküli brutalitás, a tudatosan kegyetlen stratégia, a világuralomra törekvés és a sarián alapuló iszlám állam létrehozása.