Közép-Európa biztonsága szakértői szemmel

Szöveg: honvedelem.hu / uni-nke.hu | 2016. május 27. 10:38

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja (SVKK) május 20-án rendezte meg „Közép-európai perspektívák” elnevezésű workshop-sorozatának soron következő rendezvényét „From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO” (Newporttól Varsóig – Közép-Európa NATO-hozzájárulásának értékelése) címmel.

http://uni-nke.hu/hirek/2016/05/23/kozep-europa-biztonsaga-szakertoi-szemmel

„Egy kétéves ciklus zárásához érünk el Varsóban, ahol az előző, newporti NATO-csúcstalálkozón hozott döntések végrehajtásának eredményeit értékelik a tagállamok, ezt tettük meg előzetesen Közép-Európára fókuszálva mi magunk is" – foglalta össze a rendezvény célját Tálas Péter, az SVKK igazgatója. „Jól látható, hogy Lengyelország az elmúlt 15 évben határozott lépeseket tett annak érdekében, hogy Európában középhatalomként jelenjen meg: politikailag hajlandó vezető szerepet vállalni, a nemzetközi válságkezelésben komoly katonai feladatokat vállalt Irakban és Afganisztánban, 2009 óta pedig fegyveres erőinek átfogó modernizációjába kezdett, amely által biztonságteremtővé vált Közép-Európában. Az ukrán válság kitörését követően e törekvéseket igyekeztek kiszélesíteni és elmélyíteni az egész kelet-közép-európai térségben. Fontos látnunk, hogy regionális partnereink az elmúlt években a katonai képességfejlesztés, a romló biztonsági környezethez történő alkalmazkodás terén milyen lépéseket tettek, mert a védelempolitikai együttműködést így tudjuk tovább mélyíteni."

A harmadik éve zajló szakértői workshop-sorozat aktuális, immár hatodik eseményén ezúttal cseh, észt, lengyel, litván, magyar, román és szlovák biztonságpolitikai szakértők vettek részt. A workshop első részében a walesi NATO-csúcs eseményeire tekintettek vissza a résztvevők. Varga Gergely, az SVKK külső munkatársa előadásában átfogó képet nyújtott az elmúlt évek megváltozott biztonságpolitikai környezetéről és a NATO által a változó körülményekre adott válaszokról, kiemelve a kollektív védelem megújult jelentőségét. Ismertette a walesi csúcstalálkozón hozott legfontosabb döntéseket, illetve ezek végrehajtásának jelenlegi állását szövetségi szinten.

Péczeli Anna (SVKK) az európai ballisztikus rakétavédelmi rendszer fejlesztésének legfontosabb aspektusait tekintette át, kiemelve, hogy a rendszer a moszkvai félelmek ellenére sem Oroszország ellen irányul, illetve kitérve az orosz féllel való együttműködés lehetőségeire a rakétavédelem területén.

Csizmazia Gábor (NKE NETK) előadásában a visegrádi országok NATO-n belüli szerepét értékelte a walesi csúcstalálkozót követően. A V4-ek – eltérő fenyegetéspercepcióik ellenére – a védelempolitika több területén sikeres együttműködést valósítottak meg az elmúlt években. A visegrádi államok hozzájárulásai közül kiemelhetjük a NATO afganisztáni műveletében (RSM), a Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erőben (VJTF), illetve legláthatóbb elemként a Kelet-Közép-Európa térségében folyamatosan zajló hadgyakorlatokon való részvételt.

A második panel középpontjában a NATO-t érintő aktuális fenyegetések álltak.

Kiss Annamária (CENS) a NATO és Oroszország kapcsolatait politikai megközelítésben vizsgálta, többek között azt elemezve, milyen események hatására és hogyan változtak meg Oroszország és a Nyugat egymásról alkotott percepciói az elmúlt években.

Berzsenyi Dániel (NKE HDI) a NATO kibervédelmi politikájának és képességeinek fejlődéséről tartott előadást, kiemelve az internet, és ezzel párhuzamosan a kiberbiztonság globális szinten növekvő jelentőségét, illetve kitérve a NATO lehetséges szerepére a tagállamok kibervédelmi erőfeszítéseiben.

Szalai Máté (KKI) előadása a NATO „déli szárnyának" – a Földközi-tenger és a Közel-Kelet térségének – fenyegetettségéről adott átfogó képet. A szövetség az ebben a tág térségben zajló, szerkezetileg egymástól eltérő jellegű (például szíriai és líbiai) polgárháborúkon túl hosszú távú instabilitással néz szembe, és ez az összetett helyzet rendkívül jól körülhatárolt célokat és azokon alapuló gyakorlati válaszokat kíván meg a NATO részéről. A ma kihívásai mellett a NATO-nak figyelmet kell fordítani a jövő potenciális fenyegetéseire is, mint például Egyiptom lehetséges destabilizálódása, vagy a klímaváltozás negatív hatásainak erősödése és ezek következményei a térségben – és azon túl.

A workshop harmadik paneljében a közép-európai államok 2014-2016 közötti képességfejlesztési intézkedéseit tekintették át és értékelték a résztvevők; az egyes nemzetek szakértői saját országának nézőpontjából vizsgálták meg a kérdést. Sandra Kaziukonyte a balti államok, Lukasz Kulesa a lengyel, Lukas Dycka a cseh, Marian Majer a szlovák, Mirela Atanasiu a román, Csiki Tamás pedig a magyar nemzeti hozzájárulást értékelte.