Kun Miklós: erőfitogtatás volt a moszkvai felvonulás

A történész május 11-én, hétfőn az M1 aktuális csatorna műsorában azt mondta, Oroszországban minden ellentmondásos, erre utalt, hogy a díszszemlén már az egyenruha is nagyon „furcsa" volt, hiszen a cári kétfejű sas, a cári trikolór és a vörös zászló, vörös csillag is jelen volt.

Kun Miklós közölte: Vlagyimir Putyin orosz államfő békülékeny beszédet tartott, amelyben egy kicsit megvádolta a Nyugatot azzal, hogy a ’30-as években elnézték Hitlernek az előrenyomulást, azonban Putyin „megfeledkezett arról", hogy 1939 augusztusa és 1941 tavasza között a sztálini Szovjetunió Hitler szövetségese volt, és együtt támadták meg Lengyelországot.

A történész szerint a parádé kivételével „Sztálin jegyében" zajlott az ünnepségsorozat. Példaként említette, hogy a Krím félszigeten a felvonulás előtti hetekben hatalmas Sztálin-poszterek jelentek meg, amelyeket május 9-ére leszedtek, de szó van arról is, hogy Volgográd neve visszanyeri a Sztálingrád nevet, illetve hogy még több Sztálin-szobrot állítanak. Hozzátette: Oroszország teszteli a világot, hogy Sztálin rehabilitálásában meddig lehet elmenni.

Ukrajnával kapcsolatban Putyin mérsékeltebb volt az Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondottakban – mondta a történész.

Kun Miklós közölte, nincs tűzszünet Ukrajnában, hiszen Porosenko ukrán elnök az amerikai hírszerzés adataira hivatkozva azt mondta, hogy 50 ezer orosz katona állomásozik a határon és a felkelő szeparatisták is 40 ezren vannak.
Véleménye szerint ha az Oroszország elleni szankcióknak nem lesz vége, akkor ott hadmozdulatok lesznek.
Hozzátette, a leglényegesebb kérdés, hogy mikor lesz választás a szeparatista területeken, és akkor ki fogja a választások után ellenőrizni a határokat.

„Nem lesz egyhamar béke" – vélte a történész.