Szíria: egy káoszba süllyedt ország

A 2013-as év szíriai kaotikus valós és tervezett eseményeinek (például a beharangozott, de el nem indított légicsapásoknak) reális értékeléséhez, megértéséhez rövid történeti visszatekintést kell tennünk a jelenleg polgárháborúban lévő ország, a közel-keleti régió, valamint a nagyhatalmak vonatkozásában.
A Szíriai Arab Köztársaság (al-Dzsumhúrija al-Arabijja asz-Szúrijja) muszlim arab állam, jelentős keresztény vallási, valamint kurd, örmény, illetve asszír nemzeti kisebbségekkel. 1920-tól francia igazgatás alatt állt, 1946-tól független szíriai arab állam. 1970-ben az alavita Háfez el-Aszad (a korábbi védelmi miniszter), a jelenlegi szíriai elnök apja meghirdette az országban a „javító mozgalmat". 1972-től 1977-ig terjedő időszakban Szíria Egyiptommal és Líbiával alkotta az Arab Köztársaságok Szövetségét. 1973-ban Aszad részt vett a „felszabadító" jom-kippuri háborúban Egyiptom oldalán.

1976–2005 között Szíria csapatokat állomásoztatott a polgárháborús Libanon területén. 1982-ben Háfez el-Aszad elnök leverte a hatalmának megdöntésére indított felkelést. (ebben az évben szolgálati feladattal tartózkodtam a szír védelmi minisztériumban – IJ). 1991-ben az USA szövetségeseként részt vett az Irak ellen indított öbölháborúban. 2000-ben Háfez elnök elhunyt, kisebbik fia Bassár (akinek fivére gyanús balesetben vesztette életét) került hatalomra. Bassár elnök londoni orvosi diplomával s egy londoni születésű, szunnita vallású feleséggel, a britek által „Sivatagi Rózsá"-nak becézett Aszmával büszkélkedhet. A közel 300 ezer fős aktív és 350 ezer fős tartalékos állományú szír hadsereg sorozásos haderő (30 hónapos behívásos szolgálattal). A szír hadsereg legújabb beszerzései között található az orosz Bastion „partvédelmi" rakétarendszer (a szíriai kikötőben, Tartúszban orosz flottabázis található!), valamint a pilótanélküli repülőeszközök vezérlésének átvételére is képes (és Iránban már bizonyított) 1L222 radarkomplexum.

A szíriai arab tavasz 2011. évi eseményei: február 4-én a szíriai ellenzék meghirdette a „harag napját", zéró részvételi aránnyal, majd március 29-én a kormány bejelentette lemondását. Sikertelen ENSZ BT-határozatok 2011 októberében és 2012 februárjában az orosz és a kínai vétók miatt. 2012. február 24-én került sor Tuniszban a Szíria-konferenciára, oroszok nélkül.
2012 augusztusában Lahdar Brahimi, elismert diplomata Algériából, váltotta Kofi Annant a főtárgyalói poszton.
2013 kérdése volt: szíriai polgárháború újabb al-Kaida győzelemmel?
Szíriában polgárháború dúl, sokezer áldozattal, egymást is támadó ellenzékkel.
A 2013. augusztus 21-i, damaszkuszi vegyifegyver-támadás beindította a nemzetközi intervenciós gépezetet. Megkezdődött annak bizonygatása, ki hajtotta végre a támadást, kinek állt az érdekében a támadás végrehajtása, hamis tanuk sokasága nyilatkozott szokás szerint (láttuk erre a példát Irak vonatkozásában is 2002-ben).

Ki ki ellen harcol 2011 óta Szíriában, kit támogatnak egyes arab országok, kit támogatnak és miért Szíria szomszédjai, mi a nagyhatalmak érdeke egy esetleges légicsapás és korlátozottnak ítélt beavatkozással? Ezekre a kérdésekre csak részben adtak világos képet a Szíriával kapcsolatos 2013. évi történések.

A The New York Times napilap írta meg, hogy egyre sokasodnak a bizonyítékok a felkelők vallási radikalizmusára és brutalitására vonatkozóan. John Kerry külügyminiszter szerint Szíriában van egy valódi, mérsékelt ellenzék, míg a „rossz fiúk", azaz a radikálisok csupán 15-20%-át teszik ki a 70-100 ezres felkelőknek. Michael McCaul texasi képviselő szerint ezzel szemben a radikálisok teszik k a felkelők 50%-át.
(Forrás: Magyar Nemzet, 2013. szeptember 6. Putyin és Obama dönthet Szíriáról. p.8.)

2013. augusztus 26-án érkeztek meg az ENSZ vegyifegyver-szakértői azokra a helyszínekre Damaszkusz külvárosaiban, ahol a megelőző héten vegyifegyver-támadások történtek.
Véleményem szerint is jogosan vetődött fel a kérdés: kinek az érdekében állt a vegyi fegyverek bevetése?
Barack Obama kijelentette, hogy abban már mindent kétséget kizáróan biztosak, hogy a szíriai kormány vegyi fegyvereket vetett be Damaszkuszban.

Az amerikai kormány a Központi Hírszerző Ügynökségtől (CIA) a védelmi minisztérium hatáskörébe helyezi át a szíriai felkelők felfegyverzését és kiképzését, ami jelentősen felgyorsíthatja ezt a programot – írta szeptember 4-ei, szerdai számában, hivatalos forrásokra hivatkozva a The Wall Street Journal.
Barack Obama elnök júniusban hatalmazta fel a CIA-t a felkelők kiképzésére és felfegyverzésére, miután a Hezbollah libanoni síita szervezet Bassár el-Aszad elnök oldalán bekapcsolódott a szíriai polgárháborúba.
Obama ezek után közölte: biztos abban, hogy Aszad hajtotta végre a vegyifegyveres támadást, ezért abban is biztos, hogy a kongresszus jóvá fogja hagyni a beavatkozást. John Kerry külügyminisztert, Chuck Hagel védelmi minisztert és Martin Dempsey vezérkari főnököt is meghallgatta a szenátus külügyi bizottsága.

A szíriai katonai akció és a globális gazdasági válság volt a 2013-ban megrendezett szentpétervári G20-csúcstalálkozó legfontosabb témája. A 19 legfejlettebb gazdaságú ország és az Európai Unió vezetőinek értekezletén a házigazda Vlagyimir Putyin külön megbeszéléseket folytatott több állam- és kormányfővel.
A brit parlament nem támogatta a Szíria elleni esetleges beavatkozást. A képviselők 285–272 arányban szavazták le a katonai műveletet támogató javaslatot.
Az ENSZ azzal számol, hogy az utóbbi két és fél év alatt több mint százezer életet követelt az erőszak Szíriában.
Miért pont Szíriában lett a 2011-es arab tavaszi eseményekből polgárháború?
A társadalmi (etnikai, vallási) megosztottság, és a diktatúra által biztosított vallási béke miatt, különösen a kisebbségek körében az Aszad kormányzatnak jelentős belső támogatottsága volt. Bízott abban, hogy ez elég lesz arra, hogy elszigetelje a felkelőket. Éppen ezért nem távozott az országból, mint Ben Ali vagy Mubarak, vagy később Száleh.
Sokkal nagyobb az Aszad rendszer nemzetközi hátországa, mint bármelyik másik arab diktatúráé volt. Így lehetett abban bízni, hogy nem érkezik külföldi segítség a felkelőknek.
Szíria az arab tavasz után szabad prédának tűnt, és a térség három középhatalma, Irán, Törökország és Szaúd-Arábia megpróbálta a saját embereit ott hatalomba helyezni.

Az al-Kaida és társai, a dzsihádista különítmények harcolnak mindenki ellen, aki nem szélsőségesen vallásos szunnita. Pénzért, és meggyőződésből is bárhova mennek harcolni, ahol lehetséges egy iszlám emirátus megalapítása. Angliától Csecsenföldig mindenhonnan érkeztek Szíriába.
Iránnak Szíria az utolsó igazi szövetségese az arab világban. Mindent megtesz azért, hogy, megmaradjon, mert különben riválisai – Szaúd-Arábia, Törökország – nyernek.
Irak síita kormánya fél attól, hogy a saját belső szunnita terroristáik erős hátországot kapnak Szíriában, úgy érzik az őket létükben fenyegetné.
Kizárólag a szíriai felkelők céljait szolgálta a 2013. augusztus 21-i, damaszkuszi vegyifegyver-támadás – jelentette ki a közrádióban Csicsmann László, a Corvinus egyetem docense.

Miközben már sokan hallani vélték az amerikai légierő bombáinak szíriai becsapódásait, a háttérben folytatódott Putyin orosz elnök és Obama amerikai elnök külügyminiszterek szintjén történő közvetlen egyeztetése. Bombaként robbant az a bejelentés, hogy a két nagyhatalom megállapodott, s a szír vezetés pedig elfogadta: Szíria átadja megsemmisítésre a vegyi fegyvereit és készleteit, erre időgrafikont fogadnak el, s nagyhatalmak az ENSZ szakértőivel együtt ellenőrzik a megállapodás betartását. Pillanatnyilag tehát okafogyottá vált az USA támadó hadműveleteinek megindítása a szíriai rezsim ellen.
A polgárháború változatlan hevességgel folytatódott Szíriában 2013 decemberében is, s ez a kép valószínűleg végigkíséri a 2014-es esztendőt is. Miért is? Egyrészről sajnos mára megerősítést nyert, hogy az Irakból, majd Afganisztánból egy időre kiszorított nemzetközi harcosokat, például az al-Kaida fegyvereseit is maguk között tudó szíriai ellenzék válogatás nélkül kapta és kapja a fegyvereket és a kiképzést az USA, Nagy-Britannia, továbbá egyes arab országok speciális kiképzőitől (mely üzleti vállalkozás tetemes hasznot hoz a beszállítóknak!), másrészről az oroszok folytatják a szír központi kormányzat fegyverutánpótlásának biztosítását, mely szír haderő így képes tartós hadműveletek végrehajtására is. Patthelyzet, amelynek felelősségét persze senki nem kívánja magára vállalni, s mely helyzetben a fentebb felsorolt érdekeltek tovább növelhetik bevételeiket! Ki beszél itt már a szír nép életéről, sanyarú sorsáról, a menekültek lehetetlen állapotáról…

A regionális és a globális biztonsági helyzetre is kihatással lévő szíriai válság rendezése érdekében meghirdetésre került a 2. Szíria-konferencia, Genfben, 2014. február 22-re.

Az elemzés az iráni helyzettel folytatódik a honvedelem.hu-n holnap, január 5-én.