Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

2013 legdurvább válsággócai

Szöveg: Nyulas Szabolcs |  2014. január 4. 10:44

Mivel a világbéke 2013-ban sem valósult meg, sőt, újabb és újabb válsággócokat hozott létre a gazdasági mélyrepülés – illetve tovább mélyített a már hosszú ideje létező konfliktusokat is -, érdemes átnézni, hol voltak a tavalyi év legforróbb hadszínterei, legpokolibb helyei bolygó szerte. Listánk – szokásunkhoz híven – szigorúan szubjektív szempontok szerint készült.

Szomália

Az Afrika szarván elhelyezkedő ország neve egybeforrt a modern kori kalózkodással, ami nem is csoda: hosszú évek óta a 2013-as év volt az első, amikor már volt olyan hónap, hogy nem érkezett hír eltérített tankerekről, elrabolt kereskedelmi hajókról, vagy a hasonló sorsara jutott legénységükről az Ádeni-öbölből. Ezt elsősorban a NATO-hajók gyakori járőrözéseinek tulajdonítják, az ország humanitárius és szociális gondjai továbbra sincsenek megoldva. Szomália mostani helyzete jó példa arra, hogy mi történik, miután összeomlik a központi kormányzat: hadurak, bandafőnökök veszik át az uralmat, miközben milliók menekülnek a „süllyedő hajóról".

1595965230
Szomáliai kalózok egy elrabolt ukrán hajó fedélzetén a foglyul ejtett legénységgel együtt

Közép-afrikai Köztársaság

Habár számos ásványkincsben, például uránércben, aranyban és gyémántban gazdag, az alig 4,6 millió lakosú Közép-afrikai Köztársaság az egyik legszegényebb ország a világon, hosszú ideje lényegében semmiféle törvény nem szabályozza a működését. A köztársaságot a Séléka szövetség lázadóiból megalakult kormány irányítja azóta, hogy márciusban több ezer fegyveresük megszállta Banguit, a fővárost, eltávolították a hatalomból Francois Bozizé államfőt, és az elnöki tisztséget a lázadók koalíciójának vezetője, Michel Djotodia vette át. Az új elnök elvileg feloszlatta a Sélékát, a szervezet tagjai azonban rémtetteket követtek el Banguiban: gyilkoltak, nőket erőszakoltak meg, kirabolták a segélyszervezeteket és az árvaházakat. Ráadásul a helyi keresztény lakosság is fegyvert ragadott, ami tovább súlyosbította a helyzetet. A külföldi beszámolók szerint eddig 460 ezer embernek kellett elhagynia otthonát, és az ország lakosságának több mint a negyede külföldi segélyre szorul. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa végül az év végén adta meg a felhatalmazást Franciaországnak és az Afrikai Uniónak a katonai beavatkozásra a rend helyreállítása és a civil lakosság védelme érdekében.

1595965230
Egy francia katona beszél az egyik keresztény milícia tagjával, akit machetével sebesítettek meg Bangui, a Közép-afrikai Köztársaság fővárosának közelében

Mali

A nyugat-afrikai ország északi részét tuareg lázadók és iszlamista fegyveres csoportok foglalták el még tavaly, a márciusi katonai puccsot követően, majd az iszlamisták kiszorították a tuaregeket, saríját (iszlám törvénykezést) vezettek be az általuk ellenőrzött területeken, és hadjáratot indítottak az ország déli része és a főváros, Bamako ellen. Előrenyomulásuknak Franciaország januári katonai intervenciója vetett véget. Az ország északi részén található Kidalt és környékét a bamakói vezetésnek azonban továbbra sem sikerült ellenőrzése alá vonnia. A kidali repülőtéren jelenleg mintegy kétszáz francia katona állomásozik, a területet egymással rivalizáló tuareg csoportok felügyelik. Mivel még napjainkban is forranak az indulatok, Franciaország nemrégiben bejelentette, hogy növeli katonái létszámát az országban.

1595965230
A mali kormányerők tagjai harcolnak az iszlám felkelőkkel Gaoban


Szíria

Állítólag vegyi fegyvereket is bevetettek a civil lakosok ellen a Bassár al-Aszad diktatórikus rendszere elleni felkelésben, amely mára szabályos polgárháborúvá terebélyesedett. A harcok még 2011-ben kezdődtek, de azóta is tartanak váltakozó sikerrel, és – a polgárháború jellegéből fakadóan – rendkívüli kegyetlenséggel. Általánosságban elmondható, hogy a lázadók rengeteg kisebb csoportba tömörülnek és gyakran egymással is rivalizálnak, ráadásul a központi kormányzat meggyengülése miatt, sok a bűnbanda is az országban, amelyek a békés civilekkel kegyetlenkednek, vagy újságírókat rabolnak el. A harcokba a környező államok is beavatkoztak: Törökország és a szunnita arab államok a felkelőket, míg Irán, a Hezbollah és az iraki síita miliciák a szír hadsereget támogatják például fegyverekkel.

1595965231
Utcakép Szíria egyik rommá lőtt városában

Mexikó

A mexikói drogháború valószínűleg az eddig felsoroltak közül is az egyik legvéresebb és legkegyetlenebb, amibe beletartozik a civilek elrablása, megcsonkítása, rendőrök, polgármesterek, katonák és más hivatalos személyek kivégzése, bandák közötti leszámolások és a határokon átnyúló agresszió is. Mindezt pedig elsősorban a drogból származó pénz feletti ellenőrzés, de valójában a szegénység, a favellák és a korrupció miatt. A harcok akkor kezdődtek, amikor a mexikói erők kiiktattak néhány bandavezért, illetve megbénítottak több nagy hatalmú kartellt is. A drogpiac átrendeződése végül igazi háborúvá terebélyesedett, amelyben évről évre több tízezren vesztik életüket. A beszámolók szerint 2006 és 2012 között 60 ezer ember halála köthető a drogháborúhoz.

1595965231
Helyiek tüntetnek a mexikói drogháború ellen


Afganisztán

A nemzetközi erők 2001 óta harcolnak a közép-ázsiai országban a tálibokkal. Kezdetben az északi lázadókkal összefogva gyors sikereket értek el, a tálibokat sikerült kiszorítani az ország nagy részéről. Ezt követően vált világossá, hogy az afganisztáni helyzet rendezése nem elképzelhető egyedül a fegyverekkel, hiszen a tálibok valójában nem tűntek el, ahogy a szegénység, a drogok (az ország a világ legnagyobb heroin-alapanyag előállítója), a legmélyebb vallási fundamentalizmus, és a tanulatlanság sem. Mára – a Magyar honvédség segítségének is hála – sikerült felállítani egy nemzeti hadsereget, rendőrséget, amelyek a kiképzésen túl anyagi támogatást is kaptak. Az afganisztáni misszió előreláthatólag 2014 végén fejeződik be, azt követően már csak támogató és kiképző erők maradnak az országban.

1595965232
Egy amerikai katona felméri egy kabuli öngyilkos robbantás helyszínét


Kolumbia

A dél-amerikai ország helyzete az egyik legelkeserítőbb a többi között, hiszen egyszerre dúlja fel gerilla- és polgárháború, ráadásul mindkettő már hosszú ideje tart. A világ egyik legrégebbi és még ma is tartó gerillaháborúja, amely a FARC (Fuerzas Armadas Revolucionarias de Colombia) és a kolumbiai hadsereg, illetve az AUC (Autodefensas Unidas de Colombia) paramilitáris szövetség között zajlik, az 1948 és 1957 között kitört, egyszerűen csak Az erőszak néven emlegetett polgárháborúban gyökeredzik és 1964 óta tart. A konfliktus mára közismerten rendkívül erőszakos, a civil lakosságot ignorálva küzdenek a felek. A kolumbiai polgárháború 1965-ben kezdődött és még mindig tart, bár 2005 óta jelentősen enyhült. A konfliktusban az ELN (Ejército de Liberación Nacional) küzd a hadsereg és az AUC ellen.

1595965232
A kolumbiai kormányerők katonái járőröznek

Uganda

Már nagyon hosszú ideje tartja sakkban Uganda északi részét egy fanatikus. A történet 1987-ben kezdődött, amikor a Joseph Kony vezette LRA (Lord’s Resistance Army) fellázadt a központi kormányzat ellen. A harc azóta is zajlik, Kony kegyetlenségéről pedig legendák vannak: gyerekeket soroz be, nőket erőszakolnak az ő parancsára és drogokkal teszi még vérszomjasabbá tinédzser katonáit. Ez a háború az egyik legvéresebb és legbrutálisabb világszerte, több tízezren veszítették már életüket és megközelítőleg 1,6 millióan váltak menekültté. Kony ellen emberiség elleni bűncselekményekért elfogatóparancsot adtak ki, de eddig nem sikerült a törvényszék elé állítani.

Joseph Kony katonái körében, amint éppen interjút ad az ABC riporterének


Észak-kaukázusi felkelés

Állam az államban – így lehetne a legjobban jellemezni Doku Umarov hadúr birodalmát a Dél-Oroszországban alakult Kaukázusi Emirátust. A felkelés voltaképpen a második Csecsen háború vége után kezdődött, de annak folytatásának is tekinthető. A 2007-ben kikiáltott, de senki által el nem ismert állam vezetője dzsihádot hirdetett az Oroszország és személyesen Vlagyimir Putyin államfő ellen, azóta több terrorakciót is végrehajtottak még Moszkvában is, miközben az orosz hadsereg tehetetlen a kaukázusi hegyvidéken. A probléma nagyon súlyos, már az is felmerült, hogy a fenyegetés miatt elviszik Oroszországból a 2014-es Szocsiban tartandó téli olimpiát.

1595965233
Doku Umarov (középen) harcosaival


Kongói Demokratikus Köztársaság

A közép-afrikai ország több szempontból is a legek országa: itt követik el a világon a legtöbb nemi erőszakát még férfiak ellen is, illetve az 1998 óta tartó második kongói háború számít a legvéresebb konfliktusnak a II. világháború óta. Bár 2006-ban megtartották – 20 ezer főnyi békefenntartó segédletével – az ország első demokratikus választását, de a lázadók azóta is nagyon aktívak. 2013-ban például több hír is érkezett „őrült szektavezérről", akinek hívei összecsaptak a kormányerőkkel és az M23 nevű lázadócsoportról, amelyet végül sikerült kiszorítani az országból. A 39 éves Szultani Makenga, a kongói hadsereg volt ezredese szerepel azoknak a személyeknek a listáján, akiket az ENSZ azzal vádol, hogy súlyosan megsértették az emberi jogokat és atrocitásokat – gyilkosságokat, nemi erőszakot, emberrablásokat, gyermekkatonák toborzását és erőszakos besorozásokat – követtek el az ország keleti részében.

1595965233
A kongói hadsereg katonái haladnak az új bevetési pont felé az M23 nevű lázadócsoporttal vívott 2013-as harcok során

(További Top 10-es összeállításainkat ide kattintva olvashatják!)