Tíz globális biztonsági kihívás

Az erőszak alkalmazásának vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, amelynek elsődleges célja félelem, zavar keltése és ennek révén meghatározott politikai, ideológiai vagy vallási célok elérése vagy a hatalom megtartása – szól a terrorizmus definíciója. Bár évezredes múltra tekint vissza, igazán komoly társadalmi jelenséggé csak a 19. század végén – más értelmezések szerint a második világháborút követően – vált. A terrorizmus a mai értelmezésében leginkább az öngyilkos merényleteket, a céltalan pusztítást, a károkozást és a vallási indíttatásból történő mészárlást jelenti, amik miatt egyre kevésbé érezheti bárki is biztonságban magát. Szakértők szerint a terrorizmus a jövőben egyre komolyabb biztonsági kihívást jelent majd az államok számára, már csak azért is, mert valószínűsíthető, hogy a terroristák a jövőben akár nukleáris vagy egyéb tömegpusztító fegyverekhez is hozzájuthatnak.

Kibertámadások

Biztonságpolitikai szakértők a terrorizmus egyik válfajának tartják a kibertámadásokat, amelyeket súlyos politikai vagy gazdasági károkat okozó, számítógépes szakemberek által az interneten keresztül elkövetett, rosszindulatú cselekményként definiálnak. A kibertámadások elhárítása a 21. század egyik legjelentősebb biztonsági kihívása, csak az elmúlt évben számos alkalommal ért „számítógépes terroristatámadás" országokat, nemzetközi és világszervezeteket, illetve a gazdasági élet kisebb-nagyobb szereplőit. Az Európai Bizottság 2013-ban fogadta el az Európai Unió kiberbiztonsági stratégiáját, amely megfogalmazza az EU kiberbiztonság erősítéséről vallott elveit és céljait. Ennek ellenére a kiberbűnözés megállítása és elhárítása nagyon komoly feladatot jelent majd a szakembereknek az elkövetkező időkben; ugyanis a kiberterrorizmusra az jellemző, hogy a „rossz fiúk" mindig egy lépéssel előrébb járnak…

Szervezett bűnözés

Az új típusú biztonsági kihívások egyik kiemelt eleme a szervezett bűnözés, ami az egymással szoros és rendszeres kapcsolatban álló bűnözői csoportok tevékenységét jelenti. Ennek célja, hogy törvénytelen tevékenységüket törvényesként feltüntetve minél nagyobb nyereségre tegyenek szert. A szervezett bűnözés – a terrorizmushoz hasonlóan – gyakran sejtszerűen épül fel, azaz a csoportok önállóan, a központi vezetéstől függetlenül végzik tevékenységüket. A szervezett bűnözés a leggyakrabban fegyver-, ember- és kábítószer-kereskedelmet, prostitúciót, szerencsejátékokkal kapcsolatos tevékenységet és a jövedéki termékek illegális kereskedelmét jelenti. Mivel a határokon átnyúló tevékenység, komoly biztonsági kihívást jelent az államoknak, ugyanakkor szintén jelentős biztonsági kockázat is, mivel a korrupció útján könnyen beférkőzhet a politikába, valamint az államigazgatásba.

Demográfiai robbanás

Amíg Magyarországon a népesség fogyása, addig más államokban – elsősorban Afrikában, Kínában és Indiában – a nagyon gyors népességnövekedés okoz komoly problémát. A népességnövekedés okai az átlagéletkor növekedése, az orvostudomány fejlődésének következtében a gyermekhalandóság csökkenése és az életkörülmények javulása. Az emberi népesség szaporodásának ugrásszerű fokozódása csak látszólag társadalmi probléma. A helyzetet tovább rontja, hogy a bolygó természetes eltartóképességét lassan meghaladja az emberiség létszáma. A népességrobbanással együtt járó migráció elsősorban az európai országoknak jelent komoly biztonsági kihívást már a jelenben is.

Migráció

A migráció ma már nemcsak humanitárius probléma, hanem biztonsági kihívás is – figyelmeztettek a szakemberek az elmúlt években. A fogalom maga népességmozgást, népességvándorlást jelent, amely egyre erősödő, valamint szerteágazó jelenség. A Nemzetközi Migrációs Szervezet jelentése szerint jelenleg több mint 200 millió migráns él szerte a világon. A népességvándorlást számos tényező erősítheti, ezek közül is kiemelkedik azonban az éghajlatváltozás és a háború. Napjainkban jellemzően azokról a területekről indul ki a migráció, ahol fegyveres konfliktusok zajlanak – például Afrikában (Egyiptom, Közép-afrikai Köztársaság, Mali), Ázsiában (Szíria, Afganisztán, Irak) – vagy ahol az emberek megélhetése nehezen biztosítható. Az ENSZ felmérése szerint évente több mint húszmillió ember vándorol el hazájából egy másik államba különböző okok miatt. A migránsok közel fele illegálisan próbál letelepedni vagy legalábbis bejutni a célországba. Jelentős erősödése miatt a migráció a jövőben még a jelenleginél is komolyabb biztonsági kihívást jelent majd az országok számára.

Éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás komoly veszélyt jelent a világ békéjére és biztonságára – jelentette ki tavaly nyáron az ENSZ egyik vezető tisztségviselője. Persze ezzel nem sok újat mondott, hiszen évtizedek óta közismert tény, hogy a globális felmelegedés miatti elsivatagosodás és az ennek következtében fellépő éhínség komoly feszültség forrása lehet az országok – elsősorban az afrikai, a dél-amerikai és a közép-ázsiai államok – között. A tudósok egy része úgy véli, szinte már elkerülhetetlen, hogy a Föld átlaghőmérséklete 2 Celsius-fokkal magasabb legyen, mint az iparosodás előtti időkben. E felmelegedés pedig komoly biztonsági kockázatot hordoz magában; az erőforrások miatti konfliktusok, a létfontosságú infrastruktúrákat fenyegető veszélyek, a területi és határviták, a migráció, a radikalizálódás és az energiaellátás körüli feszültség egyaránt következményei lehetnek az éghajlatváltozásnak.

Ásványkincsek

Az ásványi nyersanyagokért az elmúlt évszázadokban is számos alkalommal vívtak háborút, s valószínűleg a jövő fegyveres konfliktusainak egy része szintén az ásványkincsek miatt robban majd ki. Az emberi szükségletek növekedése, illetve az ipari fejlődés következtében jelentkező egyre erőteljesebb kereslet könnyen vezethet államok közötti ellenségeskedéshez. Számos olyan nyersanyagról – például vas, réz, foszfor, arany, ezüst – beszélhetünk, amelynek készletei kimerülőfélben vannak. Az esetleges új lelőhelyek pedig olyan területeken találhatók – a sarkvidékeken vagy éppen a tengerek nemzetközi vizei alatt – amelyek birtoklásáért is könnyen törhet ki fegyveres konfliktus államok között.

Édesvíz

Az ásványkincsek közé tartozik, mégis külön kell kezelni az édesvíz kérdését. A Földön található vízkészlet mindössze 2,5 százaléka iható, azaz édesvíz. Ráadásul ennek nagy része is a sarki jégsapkákban van felhalmozva, azaz a hőmérséklet emelkedése és a sarki jég olvadása miatt ez a mennyiség is folyamatosan csökken. Már ma vannak olyan államok, amelyekben szinte alig található ivóvíz, és a jövőre nézve sajnos még rosszabb helyzetet prognosztizálnak a hozzáértők. Sajnos a víz miatt kirobbanó államok közötti háborúk veszélye is egyre reálisabb – egyesek szerint már jelenleg is tanúi vagyunk ilyen háborúknak Afrikában –, így az édesvíz napjaink egyik legnagyobb globális biztonsági kihívása.

Energiabiztonság

Ugyancsak a kimerülő ásványi nyersanyagok közé tartoznak, ám mégis érdemes külön kezelni a fosszilis energiahordozók – azaz a szén, a földgáz és a kőolaj – kérdését. Mindezek közül talán a kőolaj az, amelynek hiányát leginkább megéreznénk − és nemcsak a közlekedés leállása miatt, hanem azért is, mert a kőolaj finomítása során kapott melléktermékek, a műanyagok életünk számos területén jelen vannak s befolyásolják azt. Természetesen a szén és a földgáz kimerülése is komoly problémát jelentene, hiszen ezeket az energiahordozókat nemcsak elektromos áram előállítására, hanem a téli hónapokban fűtésre is használjuk. Az olajhiány esetleges következményeit először 1973-ban, az első „olajsokk" idején érezte meg a világ, s ekkor tudatosult a Nyugatban, hogy az olajtartalékok nagy része néhány közel-keleti államban található. Az olajért és más energiahordozókért már eddig is számtalan háborút vívtak, illetve több nemzetközi konfliktusért – például az orosz−ukrán gázvitáért – is felelősek ezek az ásványkincsek.

Fertőző betegségek terjedése

Mint listánk elején jeleztük: az egyes elemek szorosan összefüggnek egymással. Így van ez például a globális éghajlatváltozás és a fertőző betegségek esetében is. Ma már ténykérdés, hogy az éghajlatváltozás jelentősen befolyásolja egyes betegségek megjelenését. Például az elmúlt évtizedekben számos olyan betegség ütötte fel a fejét Európában, amely korábban csak a trópusi éghajlaton, például Afrikában volt ismert. Hozzá kell tenni: egyes fertőző betegségek nemcsak az éghajlat változásával, hanem például a migrációval is eljuthatnak olyan országokba, amelyekben korábban nem voltak jellemzőek. Ilyen betegség lehet például a malária, a sárgaság vagy éppen a nyugat-nílusi láz.

(Korábbi Top 10-es összeállításainkat ide kattintva olvashatják!)