Változatlanul a kollektív védelem az európai biztonság sarokköve

„NATO 2014: a szövetség a walesi csúcstalálkozó után" címmel rendeztek konferenciát pénteken az Országházban. A rendezvényen Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára köszöntötte a megjelenteket. A házelnök hangsúlyozta: a walesi csúcs döntései csak akkor valósulhatnak meg a finanszírozási vonatkozások tekintetében, ha a közvéleményben is tudatosul ennek szükségessége. „A kollektív védelem csak akkor lehet sikeres, ha szolidaritáson alapul" − tette hozzá.

Átalakult biztonsági körülmények

Dr. Dankó István, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára beszédében kiemelte: az utóbbi időszakban Európa biztonsági helyzetét befolyásoló körülmények jelentősen átalakultak, ráadásul ezek a változások olyan periódusban érték a kontinenst, amikor a globális gazdasági válság hatására jelentősen csökkentek a védelemre fordított kiadások. Ez az európai védelmi képességek bizonyos fokú gyengüléséhez vezetett.

A közigazgatási államtitkár történelminek nevezte a walesi csúcsot. „A legmagasabb politikai szinten is deklaráltuk, hogy a védelem sokkal jobban számít, mint azt eddig gondoltuk" − mondta. A legfontosabb döntésként az állam- és kormányfők kötelezettséget vállaltak a honvédelmi költségvetések 2 százalékra emelésére a GDP arányában.

Dankó István emlékeztetett: a magyar kormány már 2012-ben döntést hozott arról, hogy 2016-tól évente a mindenkori GDP 0,1 százalékával emel a költségvetésen.

A közigazgatási államtitkár hangsúlyozta: a NATO Készenléti Akciótervének (Readiness Action Plan) elfogadása és a walesi döntések megfelelő alapot, hiteles válaszokat kínálnak a szövetség egységes fellépéséhez.

Mint rámutatott, nagyon komolyan kell venni az erőszakos orosz érdekérvényesítő politika és a Nyugatot egzisztenciálisan is fenyegető Iszlám Állam jelentette veszélyeket, és szolidaritásban, közösen kell dolgozni ezek elhárítása érdekében.

Siklósi Péter, a honvédelmi tárca védelempolitikáért és védelmi tervezését felelős helyettes államtitkára előadásában kiemelte: újra válság van Európában és a szomszédságában az ukrán helyzet, az Iszlám Állam és az ebola miatt, de a régi problémák sem szűntek meg. Hiába figyelhetünk meg pozitív jeleket például a Balkánon, ezek ellenére is oda kell figyelni a térségre, más területeken, például a Száhel-régióban pedig csak rosszabbodás mutatkozik. A NATO-nak éberségre, megértésre, intelligenciára, bizalomra, szolidaritásra és hiteles katonai erőre van szüksége a helyzet kezeléséhez, utóbbi azonban csak a legutolsó eszköz lehet bármilyen helyzetben. „A katonai erő mellett a NATO legnagyobb értéke a közös világnézeten alapuló transzatlanti konszenzus" − mutatott rá Siklósi Péter.

A szövetségben egyetlen tagállam sem lehet potyautas, így az európai államoknak meg kell erősíteniük vállalásaikat: az erről szóló walesi nyilatkozat a lehető legjobb időpontban született meg, így remélhetőleg a jövőben, az európai védelmi tervezési folyamatok változásával, a katonai költségvetések növelésével már igazságosabb teherviselés valósulhat meg a szervezetben, és megszűnik a korábban jellemző mértékű ráhagyatkozás az Egyesült Államok katonai erejére.

Mint mondta, az ukrán válság remekül rámutatott a transzatlanti együttműködés és szolidaritás működésére: az elmúlt hónapok megmutatták, hogy a transzatlanti kapcsolatok élnek és elevenek, a két oldal pedig szükség esetén nagyon hatékonyan tud együttműködni egymással.

A szövetség változik, az alapelvek megmaradnak

Dr. Orosz Zoltán altábornagy kiemelt jelentőségűnek nevezte a 2014-es világpolitikai és katonai fejleményeket. A Honvéd Vezérkar főnökhelyettese a walesi csúcson elfogadott dokumentumok alapján emlékeztette a megjelenteket: a transzatlanti szövetségnek képesnek kell lennie az ukrán válságban bevetett hibrid hadviselési módszerekre, és reagálnia kell a friss biztonsági kihívásokra – ezt a tagállamoknak kell biztosítaniuk. „A NATO változik, de a kollektív védelem változatlanul az európai biztonság sarokköve marad" − emelte ki az altábornagy. Fontos, hogy az eszközkészlethez nagy készenléti erő társuljon, amely néhány napon belül aktivizálható, telepíthető, és mintegy lándzsahegyként vezetheti az ellencsapásokat – mint ahogyan arról Walesben is döntés született.

Az adaptációs folyamatok részeként kiemelt jelentőségű az infrastruktúra javítása is, ennek jegyében kerül sor például a pápai légibázis mintegy 80 millió dolláros fejlesztésére is a következő időszakban. Mint ez is mutatja, Magyarország elkötelezetten hozzájárul a fejlesztésekhez és a közös erőfeszítésekhez úgy a kiberbiztonság, mint például a nyelvi és tűzszerészeti képzés révén, vagy az ukrán katonák Honvédkórházban történő gyógyításával.

Az altábornagy az ISIS jelentette fenyegetés kapcsán a kurd pesmerga erőknek nyújtott segítséget emelte ki, de mint mondta, további hozzájárulásokat is fontolgatunk. Magyarország Afganisztán újjáépítéséből is kiveszi a részét az ISAF-misszió végeztével is, hiszen 2015 és 2017 között évente 500 ezer dollárral járulunk hozzá az afgán nemzeti biztonsági erők finanszírozásához, és a Resolute Support művelet keretében egy 130 fős, kiképzőkből és szakértőkből álló magyar kontingens szolgál majd a közép-ázsiai országban.

A konferencián előadást tartott többek között Patrick Auroy, a NATO védelmi beruházásokért felelős főtitkárhelyettese, Kęstutis Jankauskas nagykövet, Litvánia NATO-képviseletének vezetője, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Takács Szabolcs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai helyettes államtitkára, Sztáray Péter nagykövet, Magyarország NATO-képviseletének vezetője, Firtl Mátyás, a törvényhozás honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnöke, Marc Angel, a NATO Parlamenti Közgyűlés elnökségének tagja, Balla Mihály, a NATO Parlamenti Közgyűlés magyar delegációjának vezetője, illetve Demeter Márta, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja is. A két levezető elnök Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke, illetve Mesterházy Attila, a külügyi bizottság tagja volt.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária