Visszafelé is elsülhetne egy olimpia elleni terrorakció

Július 27-én kezdődik a londoni olimpia, amelyre természetesen fokozott, azelőtt soha nem látott biztonsági intézkedésekkel készülnek a brit hatóságok. A védelmi minisztérium összesen 13 500 katonával erősíti meg a rendezvények biztonsági őrizetét: ez nagyobb létszámú egység, mint az Afganisztánban harcoló, jelenleg kilencezer főt számláló brit kontingens. A biztonsági műveletekbe bekapcsolódik a brit királyi haditengerészet legnagyobb hajója, az Ocean helikopterhordozó is, amely az olimpia idején a kelet-londoni Greenwichben horgonyoz majd a Temzén, fedélzetéről pedig Puma és Lynx típusú harci helikopterek látják el a londoni légtér biztosítását. Emellett a királyi légierő Londonban működő támaszpontjára Typhoon típusú harci repülőgépeket vezényelnek a játékok idejére. Ha mindez még nem lenne elég, a brit hadsereg hat helyszínre is légvédelmi rakétaütegeket telepít London belterületén a biztonság érdekében. A brit elhárítás, az MI5 információi szerint egyes terroristahálózatok kétségtelenül fontolóra vették a játékok elleni támadást, ám minden illetékes úgy vélekedik: amennyiben valaki merényletet akar elkövetni, annak igen nehéz dolga lesz.

Mindennek több oka is van. „Az első mindenképpen a hasonló rendezvények hihetetlen védettsége: időben, térben jól körülhatárolható, ellenőrizhető módon kell bevezetni rendkívüli intézkedéseket. Ráadásul olyan hatalmas a felelősség, hogy egyetlen rendező ország sem spórol a költségekkel. Megoszlik a szakértők véleménye arról, hogy mennyire veszélyeztetett az olimpia − én valószínűleg a kisebbséghez tartozom, de úgy látom: már csak ezen intézkedések miatt sem olyan mértékű a fenyegetettség, mint azt sokan gondolnák" − véli Tálas Péter.

A szakértő emellett hozzáteszi: az olimpia megtámadása akár kontraproduktív is lehet. „A müncheni események még azokban sem ébresztettek szimpátiát az elkövetők iránt, akik egyébként az adott szervezettel rokonszenveztek. Az olimpia vezérelve történelmileg is a béke, a nemes versengés: már az ókori görögök is felfüggesztették a háborúskodást a játékok idejére, és ma is együtt küzdenek egymással a politikai ellenfelek, a hétköznapokban ellenséges viszonyban álló országok. Úgy gondolom, mindez a modern terroristaszervezetek számára sem teszi éppen népszerű célponttá az olimpiát, hiszen ezek a csoportok mindig igyekeznek legalább bizonyos mértékig elnyerni a társadalmak különböző rétegeinek szimpátiáját. Egy olimpiai támadás azonban éppúgy visszaüthet az elkövetőkre, ahogy például a beszlani túszdráma vagy Anders Breivik akciói is" − mutat rá Tálas Péter. Mindez természetesen nem zárja ki a Breivikhez hasonló magányos elkövetők felbukkanását, utóbbiak azonban kevésbé szervezettek, másrészt ritkán bukkannak fel: a ‘70-es évektől nézve évtizedenként mindössze pár hasonló esetre találhatunk példát.

Ami a rendezési helyszínt illeti, Tálas Péter kiemeli: Nagy-Britanniában folyamatosan számolnak a terrorveszéllyel; a kérdés az, hogy a hatóságok képesek lesznek-e kizárni, hogy éppen az olimpia ideje alatt történjen meg a baj. „Szerintem igen" − teszi hozzá, és ismét felhívja a figyelmet a fokozott biztonsági intézkedésekre. „Emellett minden olimpia és hasonló méretű rendezvény egyfajta marketinget is jelent a biztonságtechnikai, biztonsággal foglalkozó szakma számára. Érdekes, hogy a leglátványosabban ez éppen 2008-ban, Pekingben nyilvánult meg, ahol még a légvédelmi ágyúkat is nyílt színre állították. Londonban is drónok köröznek majd a légtérben és számos egyéb, eddig nem látott eszköz is demonstrálni fogja az erőfeszítéseket, amelyeket a rendezők tettek a játékokra látogatók és a résztvevők biztonságáért.