Földközeli célok ellen

A légtérből érkező fenyegetésekre a vadászgépek mellett légvédelmi rakétarendszerekkel is „szokás" válaszolni. A Magyar Honvédség ilyen jellegű légvédelmi képességét pedig a győri alakulat katonái, lokátorai és rakétái jelentik, köztük a rövid hatótávolságú hordozható Mistralok. A Mercedes-Benz Unimog terepjáró gépjárművekre szerelt rendszer kettős indítói már jól ismert és megbízható szereplők a hazai és a nemzetközi hadgyakorlatokon. Nincs azonban olyan összetett fegyverrendszer, amely előbb vagy utóbb ne szorulna modernizálásra, s így a magyar Mistralok esetében is szükségessé vált a 21. századnak megfelelő fejlesztés. Az eredményekről Könczöl Ferenc alezredes, a Magyar Honvédség jelenleg egyetlen légvédelmi rakéta fegyvernemi csapatának parancsnoka számolt be magazinunknak.

Milyen képességet jelent ma a Magyar Honvédségnek és a NATO-nak az ezrednél rendszeresített Mistral?

Ez a légvédelmi rakétarendszer a levegőből érkező támadások ellen képes hatékony védelmet nyújtani, s ez – figyelembe véve napjaink biztonsági környezetét – a Magyar Honvédség, illetve a NATO számára az egyik legmeghatározóbb fenyegetés. A Mistralt alkalmazó alegységek (szakaszok, ütegek) feladatrendszere is meglehetősen összetett, köszönhetően a légi fenyegetettségnek, az oltalmazandó erők és a kiemelt jelentőségű infrastruktúra sokszínűségének. Ennek megfelelően az ezred alárendeltségéből adódó feladatok mellett gondoskodnunk kell a szárazföldi erők oltalmazásáról is. Ebbe pedig éppúgy beletartozik a manőverező szárazföldi erők kiemelt fontosságú harcrendi elemeinek, gyülekezési és összpontosítási körleteinek, vezetési pontjainak, manőverútvonalainak és műveleteinek oltalmazása, mint a kis kiterjedésű, mindazonáltal akár stratégiai fontossággal bíró objektumok (repülőterek, ipari létesítmények, különleges infrastruktúra stb.) légvédelme. A Mistrallal felszerelt alegységek hatékony védelmet nyújtanak a különböző hagyományos légi hadviselési eszközök (pilóta vezette és pilóta nélküli repülőgépek, robotrepülőgépek, helikopterek) ellen földközeli és kis magassági tartományban, közeli hatótávolságon belül. Rakétaalegységeink az eszköz paramétereinek és nem utolsósorban az állomány felkészültségének köszönhetően feladataikat képesek végrehajtani az észak-atlanti szövetség integrált lég- és rakétavédelmi rendszerében is. Ezt a 2015 nyári NATO-képességellenőrzés alkalmával megszerzett „Feladatképes" minősítés hivatalosan is bizonyítja.

Milyen tapasztalatok gyűltek össze eddig a Mistral használatával kapcsolatban?

Hadrendbe állítása óta a Mistrallal felszerelt rakétaalegységeink számos alkalommal vettek részt hazai és nemzetközi harcászati gyakorlatokon, légvédelmi rakétalövészeteken, képességfelméréseken és ellenőrzéseken. A fegyverrendszer és a kezelőállomány egyaránt magas színvonalon bizonyította képességeit és felkészültségét. A szövetségbeli kötelezettségvállalásra kijelölt Mistral légvédelmi rakétaalegységek műveleti képességeinek felmérése során a NATO-légierő harcászati, illetve a szárazföldi képességellenőrző és értékelő programjai szerint is vizsgálták az alegységeket. A két különböző megmérettetés miatt az ellenőrzések mennyisége is megnövekedett, s így érthető módon gyarapodott a visszajelzések száma. A rendszeres szövetségbeli, illetve nemzeti képességellenőrzések pedig objektív képet adnak a fegyverrendszer alkalmazhatóságáról, a kezelőállomány feladat-végrehajtási képességéről. Az ellenőrzésekről készült jelentésekben megfogalmazott ajánlások, az esetlegesen feltárt hiányosságok feldolgozása (legyenek azok akár technikai, technológiai vagy végrehajtásbeli, esetleg eljárásbeli jellegűek) minden esetben megtörtént, az ezred pedig kiemelt hangsúlyt fektet a feltárt problémák kiküszöbölésére, megoldására. Az eddig végrehajtott légvédelmi rakétalövészetek tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a Mistral M–2 típusú légvédelmi rakéta a gyártó által megadott magas megsemmisítési valószínűséggel képes a légi célok elpusztítására. A fegyverrendszer üzemeltetése során tapasztalt kisebb, hardveres és szoftveres eredetű problémák pedig betudhatók a fegyverrendszer elhasználódásának is. Bár a Magyar Honvédség egyik legkorszerűbb fegyverrendszeréről van szó, ne feledjük, hogy az az 1990-es évek haditechnikai fejlesztésein alapul.

Miért vált szükségessé az új, modernebb rakétaváltozat beszerzése?

A jelenleg rendelkezésre álló Mistral M–2 típusú légvédelmi rakéták megközelítették a gyártó által garantált üzemidejük végét. Emiatt a szükséges és előírt hadműveleti készletek biztosításához részben új rakéták beszerzése, részben a meglévő készletek egy részének felújítása esedékessé vált. Mivel a gyártó cég időközben megszüntette az M–2 típusú rakéták gyártását, az új, korszerűbb és nagyobb hatótávolságú M–3-as rakéták beszerzése reális és költséghatékony alternatívát jelentett. Természetesen a Mistralon a rendszerbe állítása óta is történtek bizonyos képességfejlesztések (idegen-barát felismerő berendezések, védett harcászati híradás eszközeinek beépítése). Ezzel együtt kijelenthető azonban, hogy az M–3 típusú rakéták beszerzése, illetve a Zrínyi 2026 program keretében már folyamatban lévő MCP–SHORAR vezetési pont- és lokátor-modernizáció következtében a megújuló fegyverrendszer valóban képes lesz megfelelni a kor újabb kihívásainak, s egyben a NATO integrált lég- és rakétavédelmi rendszerének is hatékonyabb részét fogja majd képezni.

Miben tud többet az új rakéta?

A Mistral M–3 típusú légvédelmi rakéta továbbfejlesztett önrávezető feje jelentősen megnövelt infravörös érzékenységgel rendelkezik. Ennek köszönhetően még nagyobb távolságon képes elfogni a kijelölt légi célokat. A megnövelt kapacitású, módosított hajtóművel számottevően megnőtt a rakéta sebessége és megsemmisítési hatótávolsága is. A modernizált irányítási rendszer révén nagyobb lett az egyébként is magas rávezetési pontosság. Az M–3-as rakéták megnövelt zavarszűrési képességgel is rendelkeznek, védve a fegyverrendszert a repülőgépeken elhelyezett infravörös csapdák eltérítő hatásától. Végül, de nem utolsósorban bővült a gyártó által garantált üzemidő is.

Kellett-e változtatásokat végezni a már hadrendben álló rendszeren?

A változások csak magát az állványra kerülő rakétát érintették, ugyanis a légvédelmi rakétakomplexum részét képező Atlas indítóállvány alkalmas mind az M–2, mind az M–3 típusú rakéták indítására.

Milyen munkálatokat jelent a már meglévő M–2-es változatú rakéták felújítása?

Ez az elektronikai rendszerek kivételével szinte valamennyi részegység újracserélésével jár. Így többek között vadonatúj start- és utazóhajtómű, beépített fedélzeti akkumulátor és hűtőegység kerül a modernizált rakétákba.

Mit kell tudni az új MATIS MP3 kamerarendszerről?

Ez a kamerarendszer egyesíti magában a jelenleg meglévő optikai irányzék és az MITS–2 típusú hőkamera funkcióit. Így lehetővé válik, hogy az Atlas kezelőszemélyzete nappal, éjszaka, felhős vagy napsütéses időben egyaránt csak ezt az eszközt alkalmazza.

Szükséges valamilyen képzés, továbbképzés az új eszközök használatához?

Az M–3 típusú légvédelmi rakétákkal kapcsolatban a gyártó cég szakemberei Győrben, az ezrednél készítették fel a kiszolgálását végző, karbantartó állományt. A MATIS MP3 kamerarendszert illetően két képzést tervezünk, szintén a gyártó cég szakembereinek bevonásával. Az Atlas kezelőszemélyzete részére kezelési, üzemeltetési, míg a javító-, karbantartó állomány számára javítási, kiszolgálási oktatást szervezünk.

Az új rakéták mennyi ideig állhatnak majd hadrendben?

Az M–3-as légvédelmi rakéták kifejlesztése során a mérnökök arra törekedtek, hogy a garantált életciklus alatt a lehető legkevesebb karbantartási, technikai, kiszolgálási feladatot kelljen elvégezni azokon. Az M–3 típusú légvédelmi rakéták előreláthatólag így akár több évtizedig is hadrendben állhatnak. Természetesen a továbbfejlesztésük folyamatos, így várhatóan újabb generációs Mistralok is elérhetők lesznek majd a jövőben.

Mik az eddigi tapasztalatok az M–3-as változatról?

Az új rakéták műveleti alkalmazásáról jelenleg az ezred még nem rendelkezik konkrét információkkal. Viszont létezik egy klub, a Mistralt alkalmazó nemzetek klubja (Mistral User Club), amelynek évenként, más-más felhasználó országban tartott ülésein kiváló alkalom adódik a felhalmozódott alkalmazói és üzemeltetői/üzembentartói tapasztalatok megosztására. A rakéták képességnövekedése okán az eljárási rendek, valamint a rakétaalegységek alkalmazási lehetőségeinek felülvizsgálata is megtörténik majd, és így a fegyverrendszer továbbra is a Magyar Honvédség egyik leghatékonyabb eszköze maradhat.

Fotó: Rácz Tünde és archív

Forrás: Magyar Honvéd 2017. február