Hangtalan Pacsirta
Szöveg: Trautmann Balázs | 2014. április 18. 18:59A Magyar Honvédség „pacsirtafészke” Debrecen: itt talált otthonra ugyanis a több missziós váltást megjárt, 2009-ben vásárolt, az izraeli Elbit cég által gyártott három Skylark (Pacsirta) I LE távolról irányított felderítő-repülőgép.
„A «pacsirtafészek» létrehozásakor azért esett ránk a választás, mert mi vagyunk a honvédség egyetlen felderítő-zászlóalja" – mondta Varga Zoltán őrnagy, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár 24. Bornemissza Gergely Felderítő-zászlóaljának megbízott parancsnoka. „A Skylark-rendszer kezelőinek első csoportját Izraelben készítették fel. Az UAV-képesség (unmanned aerial vehicle – pilóta nélküli légi jármű) nagyban elősegíti a szárazföldi csapatok védelmét, ezért nagy segítség volt ez az Afganisztánban tevékenykedő magyar tartományi újjáépítési csoportok (Provincial Reconstruction Team – MH PRT) számára is. A Skylark használatával a különböző feladatok végrehajtására kiküldött csoportok előtt láthattuk a terepet, az eseményeket, felderíthettük a különböző útvonalakat, s így meg tudtuk mondani a parancsnoknak, hogy az adott területen van-e, készül-e bármi ellenünk, a kormányellenes erők milyen tevékenységet folytatnak. Ez a felderítési-megfigyelési képesség nappal és éjjel is az MH PRT-k rendelkezésére állt, hiszen egy nagyjából 15 kilométer sugarú körben bárhova elreptethető az eszköz. Ez lehet egy előre megtervezett útvonalon, automatikusan végigrepült feladat, de ha az operátor bármit észlel, akkor azonnal közbeavatkozhat, s abba az irányba terelheti a képi felderítést, ahol értékelése szerint valami fontos dolog történik."
A Skylark ugyanakkor nem csupán Afganisztánban, hanem itthon, országvédelmi feladatok esetén is segítséget jelenthet, legyen szó természeti vagy ipari katasztrófáról (árvíz, vörösiszap-katasztrófa stb.) A mobil, terepjáró gépjárműre telepített vezetési ponttal költséghatékonyabb is reptetni a kisebb eszközt, mint akár egy JAS–39 Gripent vagy egy szállítóhelikoptert. A távolról irányított felderítő-repülőgép azokon a helyeken is képes megoldani a feladatokat, ahová gyalogosan vagy csónakkal veszélyes lenne bemenni. Sőt, a gép elvesztése esetén sem forogna veszélyben emberélet.
A nagyvilágban a távolról irányított repülőgépek egyre szélesebb körben és számban, egyre fejlettebb felderítőrendszerekkel dolgoznak – tette hozzá Varga Zoltán őrnagy. – A Skylark egy zászlóalj tevékenységét támogatni képes kis eszköz, s minél több ilyen távolról irányított felderítő-repülőgépre lenne szükségünk; a 2009 óta alkalmazott repülőgépek elhasználódtak, hiszen nagyon sok bevetést hajtottak már végre. A további repülőgépek megvásárlása és hadrendbe állítása természetesen az ország gazdasági helyzetének függvénye.
A Skylark I LE-rendszer elemei
A felhasználói tapasztalatokról már Márián Csaba főtörzsőrmester, a zászlóalj pilóta nélküli felderítőszakaszának állomásparancsnoka beszélt. Az Afganisztánt megjárt katona régi „pacsirtás", hiszen 2009. január elsején került a szakaszhoz. „A PRT-9 váltásban a Skylark bebizonyította, hogy értő kezekben fontos eszköz lehet. A rendszer gyakorlatilag zászlóaljszintű, valós idejű vizuális felderítési feladatok végrehajtására alkalmas. Azonnali élőképet kapunk mindenről, és fényképeket is tudunk készíteni, maximum 15 kilométer hatótávolságon belül. A feladatok végrehajtása során a terepviszonyokat is figyelembe kell venni: ha hegyek közt „repülünk", minél magasabb pontra próbálunk kitelepülni, hiszen az irányítás csak úgynevezett letelepített állomással lehetséges, mozgó gépkocsiból nem."
A főtörzsőrmester és két (a gép irányítását, illetve a repülőgép indítását végző) beosztottja az átlagos bevetés feladatait már előző nap megkapja. A végrehajtás részletes és gyors megtervezését megkönnyítheti számukra a bevetési körülmények (például a fel- és leszállás helyének) rutinszerű ismerete.
Munkaállomás a páncélozott Mercedesben
A bevetéskor a páncélozott Mercedes terepjáróra épített állomással, valamint a biztonságért felelős Force Protection (saját erő védelme) csoporttal a felszállás előtt legalább másfél órával érkeznek a kijelölt telepítési pontra. A Skylark összeépítése után a rádiós bejelentkezés, majd a felszállási engedély megkérése következik. Óvatosnak kell lenni, hiszen akár több más repülőgép is mozoghat a környező légterekben. Ha minden rendben van, következhet a menetoszlop tervezett útvonalának vizuális felderítése. Ha nem találtak semmi gyanús jelet, akkor indulhat el a menetoszlop, amelynek útvonalát, környezetét körülbelül egy kilométeres távolságból figyelik a távolról irányított repülőgépek segítségével. Az oszlop parancsnokát folyamatos információval látják el mindaddig, amíg azt a gép hatótávolsága lehetővé teszi. „A 9. váltás vezetése elégedett volt a munkánkkal; a Skylark kamerarendszere és a kezelők tapasztalata megfelelő segítséget, biztonságérzetet jelentett számukra. A kezdeti nehézségeken átsegítő próbarepülések után a PRT hatékony eszköze lett a Skylark, s nagyon örültünk annak, hogy az UAV-t és tudásunkat használni tudták" – tette hozzá Márián Csaba.
„Jól vizsgázott a „gép": a magyar misszió támogatását megfelelő, megbízható eszközzel gyakorlatilag balesetmentesen, pótalkatrészek felhasználása nélkül hajtottuk végre" – értékelt a főtörzsőrmester.
Afganisztán, feladatra készül a csoport és a Skylark
A kezelők Afganisztánban jelentős szakmai gyakorlatra tehettek szert. Márián Csaba itthon is parancsnoki beosztásban dolgozik, de mint mondta, egy tanfolyamon sem szerezhető meg a műveleti területi tudás, amikor azonnal kell értékelni egy képet, egy helyzetet.
„Sok minden múlik a csapatmunkán, hiszen az egyik beosztottam irányítja, a másik meg „fellövi" a gépet, s parancsnokként én felelek a végrehajtás egészéért, de a feladataim közé tartozik az elemzés, az információk azonnali kezelése, továbbítása is. A kinti sivatagos környezet, a zöld terület hiánya miatt kevés a vizuálisan azonosítható tájékozódási pont, ezért is nagyon oda kellett figyelni. Ha az ember 2-3 órán keresztül egy kijelző előtt ül és koncentrál, nagyon el tud fáradni. A figyelmünk fenntartása szempontjából egyetlen könnyítés volt: a Skylark a festése miatt már 300-400 méter magasban gyakorlatilag láthatatlan, az elektromos hajtóműve pedig lényegében hallhatatlan. Így legalább a megtámadására nem kellett számítanunk" – jegyezte meg Márián Csaba.
A könnyű gép akár kézből is indítható
Skylark I LE
A Debrecenben is használt Skylark I LE-t az izraeli Elbit cég fejlesztette ki. A cél egy kisméretű, harcászati megfigyelő és felderítő, távolról irányított repülőgép (UAV) megalkotása volt, amely méreténél és kis tömegénél (7,5 kilogramm) fogva gyalogosan is szállítható. Ezért volt fontos az is, hogy a katonák szerszámok nélkül tudják össze- és szétszerelni. A Skylark akár kézből vagy egy, a helyszínen levert acélrúd és a rá rögzített gumikötél segítségével is indítható. A villanymotorral meghajtott vonólégcsavar miatt a gép halk, repülés közben pedig nehezen észlelhető – ez utóbbit segíti elő halványszürke festése is. A 4500 méter magasba emelkedni képes repülőgép nappali televíziós (CCD) és éjszakai infravörös (FLIR) kamerával szerelhető fel 1,1 kilogramm össztömegig. A kamera képét valós időben látja az irányítóállomás operátora és az állomásparancsnok. Az irányítóállomás egy hordozható, ütés-, por- és vízálló katonai számítógép.
A Skylark I LE a legfeljebb háromórás, a terepviszonyoktól és a repülési profiltól függően 20–40 kilométeres hatótávolságú repülést követően a leszállást is a lehető legegyszerűbb módon oldja meg. A fedélzeti számítógép az előre kijelölt pont felett kis sebességű, nagy állásszögű repülési manővert hajt végre, a gép így elveszti a felhajtóerőt, s a törzs alá beépített, felfújható légzsákra érkezik le, elkerülve a géptörzs sérülését. A modulrendszerű kialakításnak köszönhetően az esetleg megsérült elemek gyorsan, könnyen cserélhetők.
Fotó: Dévényi Veronika, Rácz Tünde és archív
Forrás: Magyar Honvéd 2014. április
