Harminc éve szállt fel az első Griffmadár
Szöveg: honvedelem.hu | 2018. december 9. 13:19Harminc évvel ezelőtt, 1988. december 9-én szállt fel először a JAS 39 Gripen. A negyedik generációs svéd vadászrepülőgép azóta nagy karriert futott be, többek között a Magyar Honvédség légiereje is ezt a típust használja.
1988-ban szállt fel először, majd nyolc évvel később állt hivatalosan is rendszerbe a Svéd Légierőnél a JAS 39 Gripen. Stockholmban a ’70-es évek végén született döntés arról, hogy le kell cserélni a J 35 Draken és JA 37 Viggen gépeket. Ugyan eleinte felmerült az amerikai F-16 és F/A-18 típusok rendszeresítése is, végül különböző műszaki paraméterek, illetve a katonai semlegesség miatt ezt a forgatókönyvet elvetették, és hazai szakemberekkel kezdték meg a tervezést és a fejlesztéseket. A Gripen („Griffmadár") név pályázat útján született, a JAS előtoldat pedig a Jakt („vadász"), Attack („támadás") és Spanning („felderítés") szavakból származott.
A repülőgép hossza 14,1 méter, a kétüléses, hosszított változaté 14,8 méter, fesztávolsága 8,4 méter, magassága 4,5 méter. Maximális felszálló súlya 14 tonna. A Gripen a fegyverek széles skálájának hordozására alkalmas, hiszen a kezdetektől fogva rugalmasra, vagyis különböző fegyverek alkalmazására tervezték. A navigációs és repülésirányító rendszer által biztosított rugalmasság lehetővé teszi az új fegyverek könnyű tesztelhetőségét és alkalmazását. A NATO-szabvány szerinti fegyverek és érzékelők (rövid és közepes hatótávolságú levegő-levegő rakéták, lézerirányítású bombák; levegő-föld típusú, nem irányított bombák, levegő-föld típusú irányított rakéták, lézeres célmegjelölő tartály stb.) mellett a Gripen olyan fegyverek hordozására is képes, mint például a „levegő-tengerfelület" típusú RBS-15.
A svéd légierő az ötvenes években kezdte meg az adatátvitel használatát a Draken repülőgépek egyirányú adatátviteli rendszerével. A képesség növelés érdekében a Viggen vadászrepülőgépeken bevezették a fighter link rendszert. Ez lehetővé tette, hogy az azonos, vagy különböző harcrendben részt vevő repülőgépek információkat közölhessenek saját helyzetükről, céladatokat különböző célcsoportokról, a saját fegyverzet és az üzemanyag mennyiségéről, valamint szöveges üzeneteket küldjenek. Ezt a képességet továbbfejlesztették a Gripenen egy hazai harcászati információs adatátviteli rendszerrel (Tactical Information Data-Link System – TIDLS). A TIDLS rendszer valós idejű harcászati adatcserét tesz lehetővé az együttműködő egységek között. Az adatátvitel hatékonyabbá teszi a harcászati műveleteket, és eközben csökkenti az ellenséges fegyverzeti rendszerek általi fenyegetettséget: lehetővé teszi olyan harcászati módszerek alkalmazását is, mint például az ellenséges lokátor csöndben történő megközelítése.
