Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Vadászgépek egy mérnök szemszögéből

Szöveg: Kovács Dániel |  2014. december 15. 16:17

Gripen vagy az F−16? MIRAGE−2000, esetleg a MiG−29-es a legjobb vadászgép? Erre a kérdésre nem lehet választ adni, hiszen mindegyik vadászgép más-más területen kiemelkedő − derült ki dr. Kavas László mérnök alezredes előadásából, melyet a Mindenki Hadtudománya Szabadegyetem sorozat keretében tartott Budapesten, a Stefánia Palota − Honvéd Kulturális Központban december 11-én.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense elmondta: a repülőgép harcászati értékét meghatározó jellemzők a felderítőképesség, a légiharc-tulajdonságok és a földi célok elleni tevékenység. Egy repülőgép harcászati értékének, más szóval ütőerejének kiszámításához a pusztítóerő nagyságát, az erőkivetítés lehetséges térbeli és időbeli határait, illetve a pusztítóeszköz alkalmazási gyakoriságát kell összevetni.

1595984474

Az alezredes előadásában öt híres vadászgépet, az F−16 C-t, az F−18 C-t, a JAS−39 C-t a MIRAGE− 2000-5-öt, valamint a MiG−29 SE-t hasonlította össze szakmai szempontok alapján. Szóba került többek között a repülőgép egy repült órára eső üzemeltetési költsége, melyben a Gripen teljesített a legjobban 11 600 dolláros költségével, a hatósugár, melyben viszont a két amerikai géptípus volt verhetetlen, és az üzemanyag-fogyasztás, melyben szintén a JAS−39 C teljesített a legjobban.

Kavas László kiemelte: a vadászgépek repülési tulajdonságai, fegyverzete és az egyéb képességek közötti különbségek az üzemeltető országok igényei szerint alakultak ki. Az Egyesült Államok célja mindig is az volt, hogy a háborúkat az ország területétől távol vívja meg, ezért a vadászgépek tervezői azt a feladatot kapták, hogy nagy hatótávolságú repülőeszközöket alkossanak, melyek, természetesen légi utántöltésekkel, képesek akár Kabul fölé is eljutni.

1595984474

Az egykori Szovjetunióban ezzel szemben a nagy hatótávolság nem volt prioritás a tervezésnél. A szovjet gépeknek nem kellett tengerentúli célpontokat elérniük, a kontinensen belül pedig számos repülőtér állt rendelkezésükre. A svédek a Gripent elsősorban országvédelmi feladatokra tervezték, ehhez igazodnak a gép tulajdonságai is, míg a francia Mirage elsősorban légifölény-vadászgépnek készült.

Fotó: Rácz Tünde