Retro-mozi: Angyalbőrben

Talán nem szentségtörés kijelenteni, hogy az Angyalbőrben minden idők legsikeresebb magyar televíziós sorozata volt és kis túlzással még az ma is. 1990-es „ősbemutatója" idején – amikor még csak két csatornája volt a Magyar Televíziónak – hétről-hétre emberek milliót ültette a képernyő elé. De még napjainkban is – huszonhat esztendővel az első rész adásba kerülése után – hozza az „elvárt nézettséget", amit jól mutat az is, hogy nem telik el úgy év, hogy valamelyik csatorna ne tűzné újra és újra műsorára.

A filmsorozat a vasbogdányi laktanya egyik sorállományú szakaszának és parancsnokaiknak életét mutatja be. Persze a térképen fölösleges keresni Vasbogdányt, nincs ilyen település Magyarországon; a film laktanyai jeleneteit az azóta már megszűnt és ipari parkká átalakított budaörsi Vasvári Pál laktanyában vették fel, a gyakorlótereken játszódó eseményeknek a ma is működő csobánkai gyakorlótér adott otthont, míg a külső helyszíni felvételeket a budaörsi repülőtéren, Pilisborosjenőn, illetve Zsámbékon és környékén rögzítették.

A Gát György – Szurdi Miklós rendezőpároshoz köthető sorozat forgatását 1988. november 17-én kezdték, a munkálatok egy nap híján egy évig tartottak. Ez idő alatt sikerült a tizenhárom résznek való anyagot rögzíteni. Ezt követően még közel egy évig végezték az utómunkálatokat. Ezek közül a legtovább az utószinkron tartott, mivel a film forgatásakor a seregben még az „elvtárs" megszólítás dukált az elöljárónak, ám időközben megtörtént a rendszerváltás, s a bemutató idejére már a „bajtárs" megnevezés jött divatba, így erre külön oda kellett figyelniük az alkotónak az utómunkálatok során. Érdekesség, hogy a forgatás ideje alatt mindössze egyetlen kamerát használtak és még a „régi, jól bevált módszerrel" celluloidra dolgoztak, vagyis az egész sorozat a mozifilmek rendszerében készült.

A műfajilag a vígjátékok közé tartozó Angyalbőrben számos fiatal színész számára jelentett ugródeszkát saját karrierjében. Itt jegyezte meg az egész ország Mészáros Zoltán nevét, aki a főszereplő Urbán András honvédot játszotta. De ugyancsak ez a film számít Görög László, Dózsa Zoltán, Juhász Illés, Faragó András, Bede-Fazekas Szabolcs vagy éppen Békési-Kálid Artúr első komolyabb filmes színészi munkájának. Persze „nagy öregek" is szerepeltek a stáblistán, mint például a másik főszereplőt, Karády őrmestert alakító Usztics Mátyás, illetve Sáfár Anikó, Bárdy György és Végvári Tamás. Számukra ez a tizenhárom rész leginkább jutalomjáték volt. A színészek között mindenképpen meg kell még említeni a Rabót játszó Szerednyey Bélát is, akit ekkorra már jól ismert az ország a Linda című (ugyancsak Gát György nevével fémjelzett) sorozat hős szerelmes taxisofőrjeként. Ennek ellenére neki is jól jött a kigyúrt, izompólós, forróvérű, fegyvermegszállott katona szerepe.

Persze voltak olyan színészek is, akik a sorozat után sem tudtak befutni. Az elmúlt közel három évtizedben semmit nem lehetett hallani például Miletics Balázsról, aki a szakasz legcsendesebb és legálomszuszékabb katonáját, Milét játszotta, de ugyancsak kikerült a látókörből a Nellyt alakító Piszny Mónika is. (Igaz, ő csak a filmben is csak a „testével" volt jelen, hiszen Nelly hangját Vándor Éva kölcsönözte.)

Hogy miért lehetett ekkora sikere a sorozatnak? Talán azért, mert megragadta a már akkor is divatos „nosztalgiát", azaz a sorkatonák mindennapjait mutatta be, vagyis azokat az eseményeket, amelyekről a férfiak már öt perc „egy asztalnál ülés" után képesek voltak órákat, ha nem napokat mesélni egymásnak, ki nem fogyva a filmben láthatóakhoz hasonló történetekből. És mindezt nem szájbarágósan, hanem egy nagy adag humorba csomagolva tálalta a nézőknek. Persze voltak olyanok is, akik már az első epizódok után felháborodtak, mondván, amit a tévében látunk, az köszönő viszonyban sincsen a valódi sorkatonai szolgálathoz. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az alkotók szándéka már az első perctől kezdve a szórakoztatás volt és nem az, hogy a sorkatonák valósághű mindennapjait mutassák be a tévénézőknek. Mindezt jól mutatja az is, hogy a sorozat első epizódjaiban még több volt a katonás jelenet, amelyek száma később jelentősen csökkent. Ezzel kapcsolatban az Urbán Andrást alakító Mészáros Zoltán néhány évvel ezelőtt, a honvedelem.hu-nak adott interjúban azt mondta: „Az átalakulás egyébként abban is jól látszódott, hogy a forgatás elején még rengeteg katonai tanácsadó volt mellénk kirendelve. Ők hatalmas nagy váll-lapokkal, csiricsáré ruhákban jártak ki a forgatásra. Aztán ahogy változott a rendszer, ezek a szakértők fokozatosan eltűntek, vagy elkezdtek civil ruhába átöltözni. Végül is megcsappant a létszámuk és megcsappantak a katonai motívumok is a filmben. Kezdetben nagyon sok katonai jelenet volt, később pedig már jóval kevesebb. Vagyis a forgatókönyv is inkább kezdett egyre inkább civillé válni."

Nemcsak a színészeknek, hanem a filmzene készítőinek is nagy ismertséget hozott a sorozat. A Szikora Róbert vezette R-GO-t már ekkor sem kellett bemutatni a közönségnek, a Moho Sapiens neve azonban még ismeretlen volt. A Szomor György vezette banda szintén országos ismertségre tett szert, első albumuk anyaga maga a film zenéje volt. A zenekar 1989-ben nyerte meg az Emerton-díjat. „A díjátadó – ha jól emlékszem – a Kongresszusi Központban volt. Itt ismerkedtünk meg Szikora Robival, aki ekkor szintén díjat kapott. Robi látott és hallott minket, majd beajánlotta a bandát Gát Györgynek, az Angyalbőrben producerének. A film készítői ugyanis szerettek volna az R–GO mellé egy fiatal együttest is. Így készült el a film zenéje, amely 1990-ben kazettán és lemezen is megjelent" – monda Szomor György néhány évvel ezelőtt, amikor interjút adott a honvedelem.hu-nak.

A sorozat ma már nem csak televízióban látható, hanem természetesen megvásárolható DVD-n is. Az elmúlt negyed évszázad sem koptatta meg fényét, még ma is ugyanolyan jó, mint 1990-ben. Csak ajánlani tudjuk mindazoknak, akik szeretnek saját sorkatonai szolgálatukról nosztalgiázni, ám látják mindennek a humoros oldalát is.

• Rendező: Gát György, Szurdi Miklós

• Forgatókönyvíró: Gát György, ifj. Elek Ottó, Rozgonyi Ádám, Réz András, Sinkó Péter, Szikszai Károly, Szurdi Miklós
• Zeneszerző: R-GO, Moho Sapiens
• Operatőr: Gulyás Buda
• Vágó: Sellő Hajnal, Kende Júlia
• Szereplők: Mészáros Zoltán, Szerednyey Béla Görög László, Dózsa Zoltán, Juhász Illés, Faragó András, Bede-Fazekas Szabolcs, Békési-Kálid Artúr, Usztics Mátyás, Sáfár Anikó, Bárdy György, Végvári Tamás
• Sugárzás: 1990. szeptember 28. – 1991. március 25.

(További filmkritikáinkat ide kattintva olvashatják el.)

Fotók: Bartók István