69 éve esett el Budapest Erőd
Szöveg: Nyulas Szabolcs | 2014. február 13. 10:42A németek által csak Budapest Erődként (Festung Budapest) emlegetett főváros 51 napig állta a sarat a szovjet hadsereggel szemben 1944. december 26-tól egészen 1945. február 13-ig, de ennek súlyos ára volt: katonák és civilek tízezrei vesztek oda a kegyetlen harcokban, az anyagi kár pedig tetemes volt. Pontosan 69 éve ért véget a második világháború egyik legkegyetlenebb városi harca, Budapest ostroma.
A várost védő egyik, „álcázott" német löveg
A nagyvárosok között Sztálingrád és Leningrád után Budapest ostroma tartott a legtovább a második világháborúban. A városban négy német és három magyar hadosztály, valamint jó néhány kisebb-nagyobb csapattöredék rekedt. Létszámuk nem haladta meg a 90 ezer főt, a ténylegesen harcoló alakulatoké viszont a 60 ezret sem érte el. Ezzel szemben hat szovjet és egy román hadtest összesen több mint 160 ezer fővel támadott. A magyar vezetés eleinte Budapestet „nyílt várossá" akarta nyilvánítani, hogy megkímélje az ostromtól. December elején Hitler azonban másképp döntött: közölte Szálasival, hogy Budapest erőd, melyet háztól házig kell védeni, parancsnokául pedig Pfeffer Wildenbruch SS-csendőrtábornokot nevezte ki.
Aztán 1945 januárjában elszabadult a pokol: az utcákon mindenütt lótetemek hevertek, a közterek és a parkok ideiglenes temetőkké alakultak át. Ezekben a napokban pusztult el az állatkert is, az ostrom után az addigi 2500 lakójából már csak 14 maradt. Pest elestét követően nem sokkal Buda is romhalmazzá vált. Wildenbruch február 11-ei kitörési kísérlete már eleve kudarcra volt ítélve. A szovjet csapatok oldalán ekkor már magyar katonák is harcoltak, s mindenkinek, aki vállalta a németek elleni harcot, szabadságot ígértek.
1945. február 13-án délben a szovjetek díszsortűzzel adták a moszkvaiak tudtára Budapest elfoglalását.
A németek által felrobbantott Erzsébet-lánchíd pesti pillére
A harcokban mintegy 25 ezer civil halt meg és több mint 52 ezer volt a sebesültek száma. Az ostrom miatt a főváros közel 40 ezer épületének 27 százaléka elpusztult vagy súlyosan megrongálódott, több mint 32 ezer lakás megsemmisült vagy lakhatatlanná vált. Kiégett a pesti Vigadó, a budai vár, súlyosan megsérült az Operaház, a Zeneakadémia és a Nemzeti Színház. A németek felrobbantották az összes Duna-hidat. A szovjetek a harcokban és a Konrad-hadműveletekben csaknem 80 ezer katonát veszítettek, a sebesültek száma meghaladta a 240 ezret. A német−magyar katonai veszteség −- halottak és sebesültek − is elérte a százezret.
