A „legbátrabb város”

1918. november 13-án a belgrádi fegyverszünet aláírásával Magyarország ideiglenes demarkációs vonalát a Marosnál húzták meg. Az antant ezzel a határozatával garantálta ezeknek a vonalaknak a sérthetetlenségét. Ennek ellenére cseh és román csapatok törtek be hazánk területére, kihasználva azt, hogy Magyarország egy esetleges fegyveres ellenállással nem szándékozta rontani pozícióját a béketárgyalások során. A Felvidékre november elején betörő Cseh Légió ennek a tétlenségnek köszönhetően foglalta el Trencsént és Losoncot, ahol azonnal megkezdték saját állami közigazgatásuk kiépítését. Az antant hatalmak ennek hatására 1918. december 23-i jegyzékükben a Duna és az Ipoly vonalánál jelölték ki az új demarkációs vonalat.

1919. január 15-én Augustin Lauka vezetésével a Cseh Légió egy különítménye az Ipolyon átkelve bevonult Balassagyarmatra. Elfoglalták a stratégiai pontokat, így cseh tiszteket neveztek ki a vasútállomás, a posta és a laktanya élére is. A bevonuló katonaság az útjelző táblákat és a közintézmények tábláit cseh nyelvűre cserélte és kimondták a város csatlakozását a megszülető Csehszlovákiához. A várost vezető Rákóczi István kormánybiztos helyére a korábban elfoglalt Losonc város egy ügyvédjét, Bazovszky Lajost nevezték ki. A Cseh Légió célja az volt, hogy fokozatosan előre haladva megszállja Aszódot, Miskolcot és Gyöngyöst így igazgatása alá került volna a térség gazdag szénmedencéje.

A leváltott Rákóczi István vezetésével a város korábbi tisztségviselői és a polgárság vezetői január 27-én, titokban összegyűltek és fogadalmat tettek a Cseh Légió kiűzésére és elkezdték szervezni a megszállókkal szembeni ellenállást a lakossággal, valamint felvették a kapcsolatot a Magyarnándor mellett állomásozó magyar hadsereg alakulataival.

1919. január 29-én, hajnalban, Bajatz Rudolf és Vizy Zsigmond századosok vezetésével megindult a balassagyarmati laktanya ostroma. A Cseh Légió keményen ellenállt a támadásnak így a délelőtt folyamán a magyarnándori alakulatok visszavonultak. A magyar állásokat a felfegyverkezett balassagyarmati lakosság védte ez idő alatt. A katonaság, időközben kiegészülve az iglói géppuskások beérkező alakulataival délután újabb támadást intézett a laktanya ellen, melynek során életét vesztette a Cseh Légió különítményének vezetője Augustin Lauka. A csehek estére feladták a laktanya védelmét és a város megszállását és visszamenekültek az Ipoly túloldalára. Balassagyarmat középületeire újra kikerült a magyar zászló. A várost innentől a „legbátrabb város" néven emlegették. Az Országgyűlés, 2005-ben egy emléktörtvény keretében hivatalosan is Balassagyarmatnak adományozta a Civitas Fortissima címet. A város január 29-én városnapot tart, melynek keretében tisztelegnek hősies helytállásuk előtt.