A történelmi dátum: július 28.

Az Osztrák–Magyar Monarchia, az osztrák uralkodóház és a magyar uralkodó körök közötti, 1867. július 28-án, Ferenc József osztrák császár és magyar király általi kiegyezési törvény következtében létrejött paritásos elvű alkotmányos monarchia volt. A többnemzeti állam nemzetiségei közül a német nyelvű osztrákokon és a magyarokon kívül a fontosabbak a különböző szláv népek, a románok és az olaszok voltak.

Mivel közjogi értelemben a kiegyezés két „birodalomfél" között jött létre, ennek eredménye lett a dualista államszövetség. A politikai kiegyezést a közös ügyek költségeinek megosztásáról, a vámunióról és egyéb gazdasági kérdésekről szóló kiegyezés egészítette ki, amelyet tízévente megújítottak.

A monarchia történelme két szakaszra bontható: az első, az 1867–1900. közötti (a dualizmus első szakasza) a kapitalizmus kibontakozása Magyarországon, a második, az 1900–1918. közötti (a századfordulótól az első világháború végéig) az imperializmus kora.

1914 nyarán az Osztrák–Magyar Monarchia hadgyakorlatot tartott Boszniában, a gyakorlat után Ferenc Ferdinánd és felesége a tartományi székhelyre, Szarajevóba látogatott. Itt az Ifjú Bosznia nevű (más források szerint a Fekete Kéz nevű titkos szerb szervezet) mozgalom egyik tagja, Gavrilo Princip szerb diák, pisztolyával halálosan megsebesítette a trónörököst és feleségét. Pontosan egy hónappal később, 1914. július 28-án Bécs hadat üzent Szerbiának, és csapatai megindultak délre.

Az események felgyorsultak, néhány nap múlva fél Európa hadban állt. Augusztus elsején Németország hadat üzent Oroszországnak, 3-án pedig Franciaországnak, augusztus 4-én beállt a hadiállapot a Brit Birodalom és Németország között is. Augusztus 5-én az Osztrák–Magyar Monarchia üzent hadat Oroszországnak, 6-án Szerbia Németországnak. Augusztus 12-én Franciaország és Nagy-Britannia küldte el hadüzenetét az Osztrák–Magyar Monarchiának. A tűzvész átterjedt Ázsiára is: augusztus 23-án belépett a háborúba Japán, Törökország pedig – szövetséget kötve Németországgal – október 29-én lépett harcba.

Az összesen mintegy 20 millió fős hadseregek fölött rendelkező hadvezetés mindkét oldalon a gyors hadi sikerekben bízott. Az Osztrák–Magyar Monarchia 51 millió lakosából 9 millió vonult be katonai szolgálatra, a történelmi Magyarország területéről 3 millió 800 ezer fő.

Kevesen gondolták, hogy a világégés több mint négy esztendeig tart majd és több millió áldozatot követel. Halottakban Európa mintegy 8 millió 144 ezer főt veszített. Hazánk embervesztesége halottakban 660 ezer fő volt, és 800 ezer olyan súlyos sebesült, aki a sérülései következtében munkaképtelenné vált.