„Az uj hadiév”

A Pesti Hírlapban olvashatunk az orosz harctérről. Höfer altábornagy, a vezérkarfőnök helyettesének jelentése: „Keletgaliciában a harcok terjedelme és hevessége növekvőben van. Az ellenség tegnap nemcsak a besszarábiai arcvonal, hanem a Strypa alsó és középső folyásától keletre levő állásaink ellen is intézte támadásait. Előrenyomulása többnyire már ütegeink tüzében meghiusult. Ahol nem igy történt, ott az orosz rohamoszlopok gyalogsági és gépfegyvertüzünkben omlottak össze. Az ellenség annak a helynek legészakibb részén, ahol tegnap támadott a burkanovi hídfő előtt, 900 halottat és sulyos sebesültet hagyott hátra. Itt három zászlós és 870 főnyi legénység adta meg magát. A Kelet-Galiciában tegnap beszállitott foglyok összes száma meghaladja az 1200-at. Az Ikva és a Putilovka mellett helyenkint tüzérségi harcokra került sor. A Kormin pataknál és a Styr mellett osztrák-magyar és német csapatok az oroszok több előretörését visszaverték."

A Népszava a szaloniki támadás előtti helyzeteket tárgyalja. Szalonikinél megindulnak a harcok, Görögország semleges marad. „Görögország a küszöbön álló harcokban, amelyeket az európai hatalmi csoportok Szalonikinál vivni fognak, semleges fog maradni." Majd megtudjuk, hogy naponta 7000 új szövetséges katona érkezik Szalonikibe. „Az antantot értesítették arról, hogy semmiesetre se számithat a görög hadsereg részéről való támogatásra Szaloniki megtámadása esetén."

1916. január 1.

A Pesti Hírlap címlapján láthatjuk a következő címet: „Összeomlott orosz támadások a Strypa mentén". A cikkben beleolvasva megtudhatjuk, hogy a Strypa alsó folyásánál és a besszarábiai fronton az erősen kimerült ellenség egyelőre nem folytatta támadásait.
Törökország háborújáról is ír a Pesti Hírlap. A franciák partra szálltak egy kisázsiai szigeten. „A Castelo-Riso szigeten partraszállt francia csapatrészek célja az, hogy megkönnyitsék a szövetségesek akcióját Adalia ellen." (Adalia Kisázsiában fekszik.)

A Népszava címlapja üres. Második oldalon Petőfi Sándor születésének 93. évfordulója alkalmából egy verssel indítanak. A harmadik oldaltól említik meg a háborút, szintén írnak a szalonikii összecsapásról. Majd szólnak arról, hogy az orosz flotta ismét bombázta Várnát. „A tüzelés különösen a királyi kastély ellen irányult, amely azonban ismét csak jelentéktelenül sérült meg."

1916. január 2.

A Pesti Hírlapban olvashatjuk, hogy „Az uj hadiév" címmel Vilmos császár az alábbi kéziratot küldte Falkenhayn tábornoknak: „Kedves Falkenhayn tábornok! Nem akarom az 1915. elmulni engedni anélkül, hogy hálával meg ne emlékezzem azokról a nagy katonai sikerekről, amelyek Isten segitségével nekünk osztályrészül jutottak. A nyugaton a champagnei téli hadjárat, a győzelmes harcok Flandriában (…) Keleten a Kelet-Poroszország végleges felszabaditásával koronázott Mazuri-csata, a lengyelországi s kurlandi győzelmi hadjárat, a végrehajtásában ép oly csodálatraméltó galiciai hadjárat és végül a Balkán-hadszintéren lefolyt fényes hadmüveletek. Mindezek olyan teljesitmények, amelyeknek teljes jelentőségükben való méltánylása a későbbi történetirás feladata marad. Már ma megállapitható azonban, hogy a csapatok kitartó vitézsége és hősiessége, ugyszintén kiváló és mintaszerü vezetése mellett a legfőbb hadvezetőség tervszerü tetterős és előrelátó munkáját illeti meg az elismerés. (…)"

A Népszava címlapján olvashatjuk, hogy német repülők vannak Szaloniki felett. Későbbi oldalakon a lap megemlíti, hogy továbbra is heves harcok dúlnak Kelet-Galíciában, és csatáznak a Dunánál. „Friedrichstadtnál egy a Düna jegén át intézett orosz támadás tüzünkben meghiusult. A harcvonal több helyén visszavertük ellenséges vadászkülönitményeket és járőröket."

1916. január 3.

A Pesti Hírlap címlapján olvashatjuk, hogy a besszarábiai fronton az oroszok újra megkezdték a támadást. Ha tovább olvassuk a cikket megtudhatjuk, hogy az ellenség veszteségei óriásiak: „Keletgaliciában egy hét leforgása alatt 3000 oroszt fogtunk el." „Ez is megmagyarázza, hogy az orosz vezérkarnak miért nincs soha különösebb mondanivalója a nagy offenziváról" – olvasható a lapban. A balkáni harctérről a vezérkar jelentése a következő: „Semmi jelentősebb esemény nem történt." (Höfer altábornagy)

A Népszava beszámol a keleti világháborúról, így szót ejt arról is, hogy kisebb harcok dúlnak a Dardanelláknál, hogy föllázadt egy hindu ezred, valamint, hogy a perszák megverték az oroszokat. „Savie perzsiai helységnél önkéntes bennszülött harcosokból álló csoportok és orosz csapatok között harc volt. Az oroszokat megverték. Két gépfegyverest és egy automobilt vesztettek és 180 sebesültjük volt."

1916. január 4.

A Pesti Hírlapban továbbra is címlapon olvashatjuk, hogy elkeseredett harcok folynak a besszarábiai határon. Valamint a lap beszámol egy tengeralattjáró háborúról is. „A Persia személyzetéből és utasaiból életben maradtak 59 utas, köztük 17 asszony 35 férfi, 35 ember a fehér legénységből és 59 laszkári. Az életben maradt utasokat Alexandriában partratették."

A Népszava címlapján a következőkről ír: „A hős magyar katona harctéren harcol és ezért naponta megdicsérik, azonban arra nem kaphatók, hogy a napi 78 fillér segélyt fölemeljék és nem mondják meg, hogy miképen osszák be az itthonmaradott nők a 78 és 39 filléreket." „A közlegény özvegye havonta 9 koronát, az örvezetőe 12 koronát, a tizedesé 15 koronát, a szakaszvezetőé 18 koronát, az őrmesteré 22 korona 50 fillért nyugdíjat kap. A gyermekek nevelési járuléka havonta 4 korona. Ebből az összegből megélni lehetetlenség."

(A sajtószemlét az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható korabeli napilapok átolvasásával Takács Vivien készítette.)