Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Hetven éve végezték ki a Nürnbergben elítélt háborús bűnösöket

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám |  2016. október 16. 10:26

Hetven évvel ezelőtt, 1946. október 16-án hajtották végre a nürnbergi perben halálra ítélt vádlottak kivégzését. 

1946. október 1-jén, csaknem egy év után fejeződött be a németországi Nürnbergben a második világháború náci bűnöseinek pere. A nemzetközi bíróság előtt lefolytatott, új korszakot nyitó tárgyalássorozatot már évekkel korábban megalapozták: a szövetségesek már 1943 őszén megállapodtak abban, hogy korábban a nemzetközi jogban ismeretlen konstellációban vonják majd felelősségre azokat a politikai és katonai vezetőket, akik felelősek a minden előzőnél pusztítóbb háborúban elkövetett kegyetlenkedésekért, kivégzésekért. Ennek alapján az 1945. augusztus 8-ai londoni egyezmény hozta létre a Nemzetközi Katonai Törvényszéket angol, francia, amerikai és szovjet bírókkal.

1596021617

A vádhatóságot Robert Jackson főügyész vezette, a tárgyalásokat pedig a bombázásokat szinte csodával határos módon átvészelt nürnbergi igazságügyi palotában tartották: összesen több mint négyszáz nyilvános tárgyaláson vették sorra az elkövetett bűncselekményeket és a vádlottak felelősségét, több mint kétszáz tanút hallgattak meg személyesen, és több mint kétezer oldalnyi írásos tanúvallomást vettek figyelembe. A periratok összesen több mint tizenötezer oldalra rúgtak.
Nürnberg legnagyobb hiányossága persze az volt, hogy a legfőbb vádlottak közül többen hiányoztak: Adolf Hitler, Heinrich Himmler és Joseph Goebbels öngyilkossága megakadályozta felelősségre vonásukat, és ugyanígy önkezével vetett véget életének a munkaszolgálatok megszervezésében kulcsszerepet játszó Robert Ley is.

A vádlottak padján így Hermann Göring légügyi marsall, a Luftwaffe parancsnoka, Rudolf Hess, Hitler 1941-ig szolgált, majd máig tisztázatlan körülmények között Angliába szökött helyettese, Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter, Wilhelm Keitel tábornok, Ernst Kaltenbrunner, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője, Alfred Rosenberg, a náci párt főideológusa, Hans Frank, a lengyel területek kormányzója, Wilhelm Frick belügyminiszter, majd a Cseh-Morva Protektorátus kormányzója, Julius Streicher, a Der Stürmer főszerkesztője, Walther Funk gazdasági miniszter, Karl Dönitz tengernagy, a haditengerészet parancsnoka, Alfred Jodl, a Wehrmacht vezérkari főnöke, Albert Speer fegyverkezési miniszter, Erich Raeder volt haditengerészeti parancsnok, Baldur von Schirach, a Hitlerjugend vezetője, Fritz Sauckel munkaügyi főmegbízott, Franz von Papen egykori kancellár, majd alkancellár, Arthur Seyss-Inquart, Ausztria, majd Hollandia helytartója, Konstantin von Neurath külügyminiszter, később a Cseh-Morva Protektorátus kormányzója, Hans Fritzsche, Goebbels főmunkatársa, valamint Hjalmar Schacht gazdasági miniszter foglalt helyet. Távollétében fogták perbe a háború utolsó napjaiban eltűnt Martin Bormann pártkancellária-minisztert.

1596021617

Az ítéletet 1946. október 1-jén hirdették ki. Hermann Göringet, Joachim von Ribbentropot, Wilhelm Keitelt, Alfred Jodlt, Wilhelm Fricket, Ernst Kaltenbrunnert, Alfred Rosenberget, Hans Frankot, Fritz Sauckelt, Arthur Seyss-Inquartot, Julius Streichert és Martin Bormannt halálra ítélte a törvényszék. Rudolf Hesst, Walther Funkot és Erich Raedert életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, Albert Speert, Baldur von Schirachot, Konstantin von Neurathot és Karl Dönitzet pedig különböző, hosszabb börtönbüntetésre. Hans Fritzschét, Hjalmar Schachtot és Franz von Papent felmentette a bíróság.

A halálos ítéleteket két héttel később, október 16-án hajtották végre – Hermann Göring ugyanakkor megelőzte a hóhért, és egy sikeresen rejtegetett ciánkapszula segítségével öngyilkos lett a kivégzés előtti éjszakán.