Hollywood háborúba megy (2. rész)
Szöveg: Snoj Péter | 2013. március 10. 9:14Előző, sorozatindító részünkben az amerikai filmgyártás fellegvára, Hollywood három jelentős színészét, illetve háborús katonai szolgálatuk történetét mutattuk be. Ez alkalommal is legalább hozzájuk hasonlóan érdekes életutakat, történeteket ismerhetnek meg a filmvászon hőseinek háborús helytállásáról.
A korábban bokszoló és trombitás „Prew" közlegényt − oldalán Frank Sinatrával − Montgomery Clift alakította.
A csontsovány, de jó kiállású színészről kevesen tudják, hogy a valós életben is katonának állt volna a II. világháború kitörésekor. Azonban a hadsereg többszöri próbálkozása ellenére sem vette fel soraiba, mégpedig krónikus betegségei (allergia és vastagbélgyulladás) miatt. A szolgálatkész színészt a sorozatos visszautasítás meggyötörte. A háború évei alatt gyógyszerfüggő és alkoholista lett, annak ellenére, hogy karrierje felfelé ívelt. Talán épp e csalódásnak volt köszönhető hiteles alakítása a Most és mindörökké című moziban, ahol egy többször is lefokozott, elmarasztalt, veteránnak számító katona bőrébe bújt, akinek élete további 30 évéről kell határoznia: továbbszolgáló marad-e vagy a nincstelenek országútjára lép.
Montgomery Clift katonát alakított az Oroszlánkölykök című nagy sikerű filmben is. E mozi alapjául szintén egy könyv, a második világháborúban haditudósítóként szolgáló Irwin Shaw műve szolgált.
Az amerikai hadi alkotásokból kimaradhatatlan altisztet, a kiképzőőrmestert a Most és mindörökkében Burt Lancaster játszotta. A hosszú évtizedek szolgálata és a harcedzettség miatt megfásult, megkeményedett kiképző mindenki mást lenézett, aki nem vele együtt szolgált „még a régi időkben". A valóság ehhez képest sokkal könnyedebb volt számára. Ugyan a hadsereg szolgálatában állt, de nem kellett megtapasztalnia a puskapor kénes szagát. Jelentkezését követően a Különleges Szolgálathoz került, amit ma támogató-, ellátószolgálatnak neveznénk. Tagja volt a USO-nak (United Service Organization), amelynek feladata „otthonteremtés az otthontól távol" volt, azaz egy kis hazai ízt és hangulatot vinni a fronton szolgálók körébe. A USO tagjai színészek, énekesek, humoristák, egyszóval előadók voltak, akik ha csak egy kis időre is, de estjeikkel feledtették a háború borzalmait.
Lancaster is e társasággal „haknizott" a II. világháború európai hadszínterén, bejárva számos katonai tábort, ahol a katonák ekkor még nem is tudták, hogy az őket szórakoztató humorista és színésztanonc hamarosan meghódítja a filmvásznat 1946-os első filmjével, A gyilkosokkal.
A Most és mindörökké történetének azonban van még egy harmadik érdekes szereplője is, aki a cikkben említett két színész mellett sokkal több mindent és sokkal közelebbről is átélt. Így született meg három könyv is háborús visszaemlékezéseiből, amely első részének filmváltozatában került össze e három férfi. James Jones saját élményei, tapasztalatai és kicsit a saját életútja alapján írta meg könyveit. Ha megnézzük életútját, csakhamar ráébredünk, hogy Prewitt közlegény számos tulajdonsága, története belőle született és hogy itt-ott a kegyetlen, Lancaster alakította őrmesternek is vannak az íróhoz fűzhető tulajdonságai.
James Jones már 1939-ben jelentkezett az Egyesült Államok hadseregébe. Gyalogos katonaként szolgált Hawaii Oahu nevű szigetén. Egységével részt vett az amerikaiak első nagy összeütközésében a japánokkal szemben, a Guadalcanalért vívott csatában. A vérgőzös harcok közepette megsebesült. Miután társai kimenekítették a frontvonalból, kórházhajóra került, azután Tennesseebe, katonai kórházba. Háborús emlékeit három könyve a következőképp taglalja: a Most és mindörökké az Egyesült Államok hadba lépése előtti feszült, kérdésekkel teli időszakot vázolja az olvasónak, A vékony vörös vonal a dzsungelharcok kegyetlenségét tárja elénk, A fütty pedig az elfekvőben átélt nyomasztó reménytelenséget mutatja be, amit sebesült bajtársai társaságában érzett a jód- és halálszagú kórteremben. E kötet a leglesújtóbb érzést kölcsönző mindhárom közül. Olyan kérdéseket feszeget, mint a háború értelmetlensége, a sebesültek hasznavehetetlensége, a társadalom teljes érzéketlensége irántuk és gyakorlatilag a ki nem mondott igazságot öleli körbe: a háborúban mindenki meghal valahol odabent.
James Jones számos sikerregénye mellett nem hagyott fel a háborúval való kapcsolatával. Húsz évvel később haditudósítóként járt Vietnamban, ahol az amerikai erők elkeseredett harcot vívtak az észak-vietnami erőkkel.
A háborús emlékeit felölelő trilógia utolsó darabja, A fütty talán nem is zárhatta volna a sorozatot hatásosabban, ugyanis Jones halálát követően jelent meg.
(Folytatjuk!)
Fotó: archív
