Ittasan, egy lopott repülőgéppel a felhők felett

Tetézve gondjait, külszolgálata során azt is megtudta, hogy újdonsült feleségének exférje beperelte egykori nejét, amiért a közösen épített családi házra vállalt biztosítási költségeket a nő már nem fizette. Mindemellett Meyer nevelt gyermekei is sanyargatták az őrmester szívét, hiszen minden adandó alkalommal azt kérdezték tőle, hogy mikor jön már haza.

Aztán borult a pohár. A huszonhárom éves őrmester 1969. május 22-én cimboráival egy házibuliba volt hivatalos, ahol Paul Meyer minden korábbinál többet ivott. Részegségének fokával egyenes arányban gyűlt a bátorsága is, mígnem egy komolyabb jelenetet rendezve kizáratta magát a partiból. A légierő katonai rendészei társaságában utazhatott vissza a bázisra. A kapun belül magára hagyták azzal az utasítással, hogy térjen nyugovóra. Ezzel szemben Meyer elkötött egy dzsipet és tisztnek kiadva magát utasította a szolgálatosokat, hogy tankolják meg a 37789-es számú C-130-ast. Huszonhétezer liter üzemanyagot igényelt, amely erős optimizmussal ugyan, de elegendőnek számított arra, hogy elrepüljön az Amerikai Egyesült Államokba.

Május 23-án kora reggel, fél ötkor ült be a pilótaülésbe. Rögtönzött álcája egészen addig elrejtette hirtelenjött szándékát, amíg el nem indította a hajtóműveket és el nem indult a gurulóúton. Egy rendész kiállt ugyan az út közepére, hogy megállítsa, Meyer azonban mintha tudomást sem vett volna róla, megállás nélkül hajtott felé. A katonák kezében semmilyen eszköz sem volt a gép megállítására, ugyanis a szabályzók szerint nem volt engedélyük arra, hogy kilőhessék a Hercules kerekeit.

A dezertőrré váló Paul Meyer őrmester sikeresen elemelkedett a kifutópályáról. Nyugat helyett azonban – vélhetően téves műszerleolvasást követően – Európa felé vette az irányt. A lopott repülőgép és ittas pilótájának utolsó radarjelét reggel hét előtt öt perccel rögzítették. Ezt követően semmit sem lehet tudni az összesen 107 percig tartó repülés körülményeiről.

Pár nappal később a kereső csoportok repülőgépdarabokat és egy életmentő csónakot halásztak ki a La Manche csatornából. Később kiderült, hogy Meyer szinte a lezuhanás előtti utolsó pillanatig rádiókapcsolatban volt feleségével. Az utolsó mondata így hangzott: „Hagyj magamra öt percre, valami probléma van!"

Meyer rejtélyes sorsáról több teória is létezik. Egyesek szerint a teljes kiképzettség hiánya okozta vesztét, mások szerint az alkohol okozta eszméletvesztés miatt hagyta magára a gépet. A legvadabb feltételezések szerint az amerikai vagy a brit légierő lőtte le a lopott vasmadarat. Utóbbi eshetőséget egyébként az is erősítette, hogy az amerikaiak valóban felküldtek egy F-100-as Super Sabre vadászgépet, hogy megkeresse, kövesse, és segítse Meyer őrmestert, abban az esetben, ha sikerülne rávenni a visszafordulásra és leszállásra. A pilóta azonban sosem lelte meg a magányos C-130-ast.

Paul Meyer őrmester története és végzete ezt követően 49 évig feledésbe merült. Egészen az elmúlt napokig, amikor is a Deeper Dorset elnevezésű kutatócsoport azt nem állította, hogy véleményük szerint megtalálták a tengerbe zuhant gép roncsait. Biztosan ugyan még nem mernek állítani, azonban öt lehetséges pontot megjelöltek, amelyeket vizsgálat alá kívánnak venni. A kutatók nyilatkozata szerint a keresés akár egy évet is igénybe vehet, így várhatóan az eset ötvenedik évfordulójára kiderül, hogy mi is történt az ittas fedélzetmesterrel, a lopott gép fedélzetén.