Legendás magyar katonaorvosok: Schöpf-Merei Ágoston
Szöveg: Ördög Kovács Márton | Fotó: internet | 2020. április 5. 15:24Sorozatunkban olyan magyar katonaorvosokat mutatunk be, akiknek tudományos tevékenysége és társadalmi szerepvállalása is példaértékű volt akkor, amikor az ország érdekében kellett cselekedni. Harmadik részünkben Schöpf-Merei Ágostonról olvashatnak, aki a gyermekgyógyászat hazai és európai szinten elismert doktora. A szabadságharc idején az olasz légió főorvosaként szolgált törzsorvosi rangban. A törökországi emigráció után, Angliában telepedett le, ahol a korszak meghatározó orvosa lett.
Schöpf-Merei Ágoston Győrben született 1804. szeptember 24-én. A tehetős kereskedőcsaládba születő Schöpf-Merei szüleit hamar elveszítette, így árvasága okán középiskolai tanulmányait több iskolában végezte: Győrben, majd a soproni evangélikus líceumban, végül pedig Bécsben tanult. Egyetemi orvostudományi tanulmányait szintén a Monarchia fővárosában kezdte, azonban még az első évében ott hagyta és a prágai egyetemen folytatta, innen Olaszországba, Padovába ment. Azonban itt sem maradt sokáig, orvosi tanulmányait végül a paviai egyetemen fejezte be 1832-ben. Orvos-sebész doktori és szemészmesteri oklevelet szerzett. Még ebben az évben házasságot kötött Assisiben, majd Bécsbe költözött feleségével, ahol a híres Xaver Hildebrand professzor mellett dolgozott, azonban 1834-ben Schöpf-Merei hazaköltözött Pestre.Mint a katonaorvosokról szóló sorozatunk előző részeiben bemutatott személyek, úgy Schöpf-Merei is célként tűzte ki magának, hogy az Európához képest jelentős lemaradásban lévő hazai egészségügy jobbításának szenteli életét. 1835-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, 1836-1843 között a Pesti Királyi Egyetemen tanított orvostörténetet, majd 1847-től gyermekgyógyászatot. Még 1836-ban megalapította a Pesti Orthopaediai Privát-Intézetet, ahol angolkórban szenvedőket, valamint más testi eltorzulásokkal élőket kezeltek, azonban intézményét az 1838-as pesti jeges árvíz teljesen elpusztította. 1839-ben megalapította a Pesti Szegény Gyermekkórház Egyesületet, valamint saját költségén egy tizenkét ágyas gyermekkórházat nyitott, mely Európa negyedik ilyen intézménye volt.
Magyarországon először Schöpf-Merei kórházában rögzítették a betegek pontos és rendszeres kórtörténetét. Számos diagnosztikus vizsgálati- és sebészeti módszert ő honosított meg. Többek között a kopogtatásos, hallgatózásos vizsgálatot valamint a bőr alatti ín- és izommetszések, kancsal szem műtét eljárásokat. 1847-ben jelentette meg az első magyar gyermekgyógyászati tankönyvet, majd szerkesztője lett az első – szintén ezzel a területtel foglalkozó- magyar folyóiratnak is.
Schöpf-Merei lelkesen fogadta a forradalom kitörését. A szabadságharc ideje alatt katonaorvosnak állva csatlakozott az Alessandro Monti ezredes vezette olasz légióhoz. A légió olasz katonai és politikai foglyokból, illetve a már korábban magyar oldalra átszökött olasz alakulatokból állt. Vezetőjük először Győzey Vince őrnagy, majd 1849 májusától Alessandro Monti ezredes lett. Schöpf-Merei szolgálata alatt a légió főorvosi tisztségét töltötte be törzsorvosi rangban. A szabadságharc során ott volt a román népfelkelők elleni harcokban valamint a nyári hadjárat utóvédharcaiban. A szabadságharc bukása után, a kolerajárvány következtében feleségét is elveszítette. Kossuth Lajost kísérve két gyermekével Törökországba vonult emigrációba. Törökországból Párizsba utazott, majd Edinburgh-on keresztül Angliába utazott és Manchesterben telepedett le 1850-ben.
James Whitehead angol szülész orvos vette pártfogásába és Schöpf-Merei orvosként is praktizálhatott, majd a Chatham Street School-ban tarthatott előadásokat, amiknek anyagát a Provincial Medical Journal orvosi folyóirat közölt. 1855-ben megjelent az angolkórral foglalkozó kötete, mely a mai napig alapirodalma ennek a témakörnek. 1856-ban okleveles angol orvossá és a londoni orvosi kollégium tagjává választották, valamint megnyílt a manchesteri gyermekkórház, melyet James Whiteheaddel közösen alapított. Schöpf-Merei Ágoston életének derekán 1858. március 12-én hunyt el májrákban.
(Folytatjuk!)
