Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Már az első évben véget érhetett volna a második világháború

Szöveg: Kovács Dániel |  2015. szeptember 1. 10:13

Hetvenhat évvel ezelőtt, 1939. szeptember elsején Lengyelország német lerohanásával kezdődött el a második világháború, amely hat évre lángba borította a világot. Alfred Jodl német tábornok később azt nyilatkozta, már az első évben győzhettek volna a szövetségesek, ha időben reagálnak.

1939. szeptember elsején, hajnali 4 óra 40 perckor kezdte bombázni a német légierő, a Luftwaffe a lengyelországi Wieluń városát, majd hamarosan a földön is megindult a támadás. A gépesített Wehrmacht-csapatok – szorosan együttműködve a légierő támogató gépeivel – gyorsan haladtak előre, hiába küzdöttek hősiesen a gyengébben felszerelt lengyelek. A gyorsan mozgó német csapatok három irányból, északról, délről és nyugatról nyomultak be a szomszédos országba, folyamatosan szorítva vissza a védekező lengyeleket keleti irányba – ezzel kitört a történelem legvéresebb háborúja.

Lengyelország lerohanása komoly európai visszhangot keltett.

1595999459

A támadás elindításakor Hitlernek számolnia kellett azzal, hogy Anglia és Franciaország korábban garanciát vállalt Lengyelország védelmére, így sokat kockáztatott a katonailag gyengébb ország lerohanásánál. Ahogyan az várható is volt, a német támadás hírére a két ország ultimátumban szólította fel Hitlert, hogy állítsa le a hadműveleteket és kezdjen tárgyalásokat. Miután ez nem történt meg, szeptember 3-án a hadüzenetet is elküldték. Ezzel azonban a lengyelek nem voltak kisegítve, e lépést ugyanis tényleges hadműveletek nem követték. A két ország védelemre kezdett el berendezkedni – a franciák behúzódtak a Maginot-vonal fedezékébe, a kontinensre érkező Brit Expedíciós Haderő pedig lövészárokrendszer kiépítésébe kezdett. Bár a hadüzenet után négy nappal elindult egy szövetséges akció, a Saar-hadjárat Németország nyugati határánál, de ezt még azelőtt leállította a legfelsőbb brit–francia főparancsnokság, hogy elérte volna a határt védő német Siegfried-vonalat.

1595999459

Erről nyilatkozta azt később Alfred Jodl német tábornok, hogy „Csak azért nem omlottunk össze már az 1939-es esztendőben, mert a lengyel hadjárat idején a száztíz brit és francia hadosztály teljesen tétlen maradt a huszonhárom német hadosztállyal szemben."

Az angol és francia tétovázásnak köszönhetően Hitler zavartalanul folytathatta a lengyelországi hadjáratot, de nem mozdultak a szövetségesek akkor sem, amikor a Molotov–Ribbentrop-paktumban leírtak alapján a szovjet Vörös Hadsereg benyomult a szorongatott Lengyelország keleti területeire. A közvélemény méltán nevezte el az eseményeket furcsa háborúnak.

1595999459