Megdöbbentő történetek a második világháborúból
Szöveg: Snoj Péter | 2014. május 11. 12:08Jól ismerjük a második világháború híres és hírhedt csatáit, kisebb-nagyobb műveleteit. Azonban vannak olyan történetek, amelyeknek hosszú éveken, évtizedeken keresztül sikerült megbújniuk a hadműveletek és csaták árnyékában. Lássunk most ezek közül néhányat.
Adolf Hitler, a Harmadik Birodalom vezére úgy tartotta, hogy a német nép az, amely teljes tisztaságra és mindenek feletti uralomra hivatott. Ám tudta, hogy nemzetének összetétele még nem elég egységes ahhoz, hogy a háború és népirtások árán megszerzett hatalmat honfitársai kezébe adhassa. Éppen ezért létrehozta az árja nép „babagyárát". Kezdetben „csak" ösztönözték a kiválasztott SS-katonákat arra, hogy a megszállt európai országokban közeledjenek a helyi lányok felé. Az így született gyermekek közül kiválogatták a kék szemű és szőke hajú piciket, akiket vagy az anyával együtt – ha ő is alkalmas volt a német asszonnyá való átnevelésre −, vagy nélküle elragadtak és Németországba szállítottak. Itt a gyermekek nemesi nevelést és teljes német öntudatot kaptak − egyes források szerint a koncentrációs táborokba gyűjtött zsidók házaiba telepítették be őket. A feljegyzések szerint mintegy 16-20 ezer árjásított gyermek született és nőtt fel a náci uralom alatt.
Fülek, orrok
– szuvenírként…
A japánok Pearl Harbor ellen intézett támadása mélyen megrendítette Amerikát. Olyannyira, hogy a világháborúba belépő Egyesült Államok hadvezetése igen komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a kiképzett és harcba küldött katonák lenézzék és alsóbbrendűnek tartsák ellenfeleiket. Úgy gondolták, ez ad majd nekik kellő elhivatottságot a csatatéren ahhoz, hogy legyőzzék Japánt. Ám a lelkes igyekezet a visszájára fordult. A katonák komolyan vették az amúgy csak a harci kedv feltüzelésére szolgáló, „vadászengedély" feliratú cetliket, s trófeaként tekintettek az elfogott vagy megölt japánokra. Így például − indián hagyományokra hivatkozva − gyakorta megcsonkították a halottakat. A levágott füleket övükre akasztották, a fogakból nyakláncot készítettek. Egyesek szerint még Franklin Delano Roosevelt elnök is kapott egy lábcsontból faragott nyelű kést szuvenírként − amelyet vissza is utasított. Az amerikai katonák között ez a kegyetlen szokás annyira elterjedt, hogy a hadvezetés csak nagyon nehezen, szigorú ellenőrzésekkel tudta visszaszorítani − de persze sosem volt képes teljesen megszüntetni.
Auschwitz hiénája
Irma Grese, az auschwitzi koncentrációs tábor női részlegének börtönőre − és egyben, háborús bűnösként, a 20. század egyik legfiatalabb elítéltje − több mint 30 ezer zsidó asszony felett uralkodott. A túlélők visszaemlékezései szerint mindig magas szárú bőrcsizmát, ostort és pisztolyt viselt. E visszaemlékezésekből kiderül, hogy kifejezetten örömét lelte abban, ha félholtra verhette fegyenceit. Rémuralma 1943-tól egészen a háború végéig tartott. Végül Nürnbergben ítélték halálra a még csak 22 éves nőt − ahogy akkoriban nevezték, „Auschwitz hiénáját".