Öt éven és nyolc hónapon át tombolt a háború Európában
Szöveg: Kovács Dániel | 2015. május 8. 11:25Hetven évvel ezelőtt, 1945. május 8-án írták alá Németország képviselői Berlinben a feltétel nélküli fegyverszünetről szóló okmányt, ezzel Európában véget ért a második világháború. Az öt éven és nyolc hónapon át tomboló háború a történelem során példátlanul letarolta egész Európát.
Mint később kiderült, Sztálin már korábban megegyezett Hitlerrel Lengyelország felosztásáról: a Molotov – Ribbentrop paktum titkos záradékának értelmében szeptember 17-én a Szovjetunió megtámadta Lengyelországot, a két oldalról szorongatott ország kormánya pedig nyugatra menekült. A kicsi és gyengén felszerelt lengyel hadsereg, ahogy az várható volt, nem tudott sokáig dacolni a két nagyhatalommal. Szeptember 27-én, Varsó elestével befejeződött Lengyelország felosztása.
A német hadigépezet nem állt le a gyors győzelem után, folytatta európai hódító hadjáratát. 1940 április 9-én lerohanták a semleges Dániát és Norvégiát, egy nappal később Hollandiát, Belgiumot és Luxemburgot, majd megindult a támadás Franciaország ellen. Mivel Franciaország katonai szempontból az akkori Európa egyik legerősebb államának számított, ráadásul korának legerősebb védműve, a Maginot vonal védte határát, mindenkit megdöbbentett a Wehrmacht gyors győzelme. A német hadsereg olyan gyorsan nyomult előre, hogy a franciákat támogató angol csapatok csak a szerencsének köszönhették, hogy Dunqerque-nél el tudtak menekülni a kontinensről, fegyverzetük így is a németek kezére jutott, az Eiffel torony előtt pózoló Hitler fényképe pedig bejárta a világot.
A győzelemittas Führer figyelme hamarosan Kelet felé fordult. 1941. június 22-én megindította a régóta tervezett támadást a Szovjetunió ellen. Sztálint, bár a történészek legújabb kutatásai szerint maga is valami hasonlóra készült, meglepte Hitler lépése. A német hadsereg kezdetben gyors ütemben nyomult előre, egyik várost foglalva el a másik után. A tél beálltával azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. A német katonák nem voltak felkészülve az orosz tél viszontagságaira, ez pedig lehetőséget adott a Vörös Hadseregnek, hogy rendezze sorait.
Miközben a közvélemény figyelmét lekötötte a háború, 1942 január 20-án a Wannsee-konferencián a németek a zsidó-kérdés végső megoldásáról döntöttek, megpecsételve ezzel hatmillió zsidó sorsát, akik a döntés következtében a haláltáborok gázkamráiban lelték halálukat.
A háború első látványos és nagy horderejű német veresége 1943. február 2-án következett be, amikor a Sztálingrádnál bekerített 6. német hadsereg letette a fegyvert. Ezt hamarosan követte a szintén vereséggel végződő kurszki csata, amelyet sokan a háború fordulópontjaként tartanak számon, mivel rengeteg német páncélos veszett oda a csatában, melyet a hadiipar már nem tudott pótolni.
1944. június 6-án a normandiai partraszállás megnyitotta a második frontot, amelytől Hitler mindig is tartott, és ezzel lényegében el is dőlt a háború kimenetele. Keletről fokozatosan nyomultak előre a szovjet csapatok, míg nyugaton az angolszász erők jutottak egyre közelebb a német határhoz. A háború végér számos német felismerte, hogy a szakadék felé halad a Harmadik Birodalom, ezért 1944 július 20-án merényletet kíséreltek meg Hitler ellen. Az akció nem járt sikerrel, így a háború folytatódott, de már közel volt a végkifejlet.
1945. január 12-én Lengyelországban megindult a szovjet hadsereg döntő offenzívája, amely később Berlin elfoglalásával ért véget. Április 25-én az amerikai és szovjet katonák találkoztak az Elbánál, május 2-án pedig a szovjet hadsereg hosszú és véres harcok után elfoglalta a német fővárost.
Hat nappal később, május 8-án Németország képviselői aláírták a feltétel nélküli kapitulációról szóló okmányt, ezzel véget ért a történelem legvéresebb háborújának európai szakasza.
