1915. február 11.

A betegek és a kopekbőség révén a fekete kenyér egészen felszaporodik, úgyhogy marad is belőle. Erre igen büszkék vagyunk. Vagyonosodunk, hiába. A fehér kenyér csak nem mindennapi valami, ha nem is mindenkinél. Ez jó jel lenne, de nem örvendhetünk zavartalanul.

Híre jő, hogy az 5. századnál tífusz lépett fel, éspedig oly erős mértékben, hogy tegnapig húsz halottjuk volt. A barakkot le is zárják. Két hét óta nem iszom már vizet, csak csáját. A rettentő hideg vizet ösztönszerűleg kerültem, nem esett jól, s talán szerencsémre. A köztünk állandóan lappangó betegségek nagyon gyanúsak. Valaki mindig az ágyat nyomja, mindenféle furcsa tünetek közt. A legtöbb eset hűlésből ered mindenesetre, de nem a hazai hűléses bajokhoz hasonlóan múlnak el, soká viseljük következményeiket. Ennek viszont a gyenge táplálkozás lehet az oka.