1915. január 2.

Többen már néhány nap óta nem a legjobban érzik magukat. Valami influenzaféle betegség van köztünk, lehet azonban, hogy a szilveszteri szánkózás utóhatása ez. Tódor szolgánk egész éjjel nyög, s reggelre Meze is beteg. A többiek már inkább kifelé lábalnak a bajból. Grünfeld, akinek szakálla nőtt a fogságban, ma lenyíratja ehhez méltó hosszúra nőtt sörényét, de a műkedvelő borbély nagyon furcsán bánik el vele. Füleitől lefelé, egészen a szakállig csupaszra nyírja, valamint a feje tetejét is, azonban homloka körül, s hátul, ahol a kalap ül a koponyán, hatalmas hajkoszorút hagy. Úgy néz ki, mint egy szent, s mikor a műtét után komoly képpel belép a szobába, olyan harsogó röhej fogadja, hogy majd hanyatt esik.

Egy levelet útnak eresztek Inspektor úr címére is. Beszélik, hogy ma román katonák is érkeztek ide mint foglyok(?).