Japánban és Iránban is található magyar hadisír

Egyre nagyobb társadalmi érdeklődés, az első világháború kitörésének centenáriuma, hősi emlékművek és háborús temetők felújítása − pontokba szedve így lehetne jellemezni a hadisírgondozó szakemberek 2014-ben elvégzett munkáját. Maruzs Roland alezredes szerint „igazán eseménydús volt a mögöttünk hagyott esztendő", hiszen − talán éppen az első világháború kitörésének századik évfordulója miatt − nemcsak a társadalmi érdeklődés növekedett meg a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály (HM TKHKF) Katonai Hagyományőrző és Háborús Kegyeleti Osztályán dolgozók által végzett munka iránt, hanem a végrehajtott feladatok száma is jelentősen emelkedett az előző évekhez képest.

A tevékenység iránti komolyabb érdeklődést jól bizonyítja, hogy a www.hadisir.hu honlapot eddig több mint kétszázezren tekintették meg − a látogatók nagy része 2014-ben kattintott a weboldalra −, ami elég jelentős szám ahhoz képest, hogy nem egy általános témával, hanem egy speciális szakterülettel foglalkozó honlapról van szó − fogalmazott az alezredes, aki szerint a két évvel ezelőtti indulási állapothoz képest nagyon sokat fejlődött a honlap, de természetesen „van még miben javulni."

„2014-et leginkább a centenáriumi emlékév határozta meg. Nagyon sok helyen újítottunk fel emlékműveket. A sort Budapesten, a VIII. kerületi 32-es terén kezdtük tavasszal, ahol − a kerület önkormányzatával együttműködve − szépítettük meg a 32-esek emlékművét. De emellett számos helyen, például Recsken, Mátraderecskén, Nardán, Rétságon és több más településen is megújítottuk a hősi emlékműveket" − mondta Maruzs Roland, majd kitért arra, hogy a centenárium jegyében számos első világháborús hadisír és katonatemető újult meg.

Az együttműködésre hajlandó civil szervezetek bevonásával jelentős munkát sikerült elvégezni 2014-ben. Románia területén az Úz-völgyi katonatemetőt az Erdélyi Kutatócsoport Egyesület segítségével, Kárpátalján a kőrösmezői hősi temetőt a Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület közreműködésével, a Szlovákia területén található takcsányi katonatemetőt pedig a „Beskydy" Hadtörténelmi Klubbal együttműködve sikerült felújítani. Ezekben a temetőkben több mint kétezer hősi halott katona nyugszik.

„Szép példája volt a nemzetközi összefogásnak a szegedi református temetőben található első világháborús parcella felújítása, amit a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetséggel közösen finanszíroztunk, a konkrét fizikai munkát pedig német és magyar katonák vállvetve végezték el" – mutatott rá az alezredes.

A hadisírgondozók az év végén sem maradtak munka nélkül.
A limanovai csata 100. évfordulójára a Kis-Lengyelországi Vajdasági Hivatallal közösen újították föl a limanovai sírkertet, ahol azok a magyar huszárok nyugszanak, akik 1914. december 11−12-én megállították az orosz csapatok előretörését. A temetőben nagyszabású megemlékezést szerveztek közösen a lengyel féllel, a rendezvényen Hende Csaba honvédelmi miniszter mondott megemlékezőbeszédet.

A hadisírgondozás a jövőben is kiemelt helyen szerepel a Katonai Hagyományőrző és Háborús Kegyeleti Osztály tevékenységében. Amint azt az osztályvezető elárulta: az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnoksággal (MH HKNYP) közösen sikerült létrehozniuk egy hadisírgondozó szakállományt, amelynek feladata a hősi halottak sírjainak karbantartása lesz az ország területén. Az MH HKNYP állományába tartozó, ám a HM TKHKF szakmai irányításával működő alegység munkáját az ország valamennyi megyéjében és a fővárosban egy-egy hivatásos vagy szerződéses állományú tiszt koordinálja, alárendeltségükbe pedig öt-öt önkéntes műveleti tartalékos katona tartozik.

„Korábban Magyarországon nem volt ilyen állomány. A létrehozás ötlete akkor merült fel, amikor 2012-ben, Belorussziában jártunk. Kiderült, a fehérorosz haderőben létezik egy csak hadszíntérkutatással és hadisírgondozással foglalkozó különleges zászlóalj. Hazaérkezésünk után megkereséssel fordultunk a vezérkarfőnök úrhoz, illetve a közigazgatási államtitkár úrhoz, akik támogatták elképzelésünket és közös intézkedést alkottak meg annak érdekében, hogy a hadisírgondozó alegységet létre lehessen hozni" − emelte ki Maruzs alezredes.

A hadisírgondozással kapcsolatban az osztályvezető elmondta azt is, hogy idén kiértékelték a 2013-ban elvégzett hadisírfelmérés eredményeit. Ennek során az összes önkormányzatot megkeresték, hogy adjanak információkat a települések területén található világháborús hősi emlékművekről, illetve hadisírokról. „Jóval kevesebb adat folyt be, mint amire számítottunk, de még így is érdemes volt megcsinálnunk a felmérést. Rengeteg nyilvántartással, illetve fényképpel gazdagodtunk" − mondta Maruzs Roland, hozzátéve: egyértelműen kiderült számukra, hogy az „országban a hadisírok állapotával kapcsolatban nagyon vegyes a kép." Van olyan település, ahol rendben tartják a síremlékeket, máshol viszont rájuk férne a felújítás.

„Rengeteg kérés érkezik hozzánk az önkormányzatoktól és a civil szervezetektől emlékművek és katonatemetők felújítására. Ezek egy részét, az anyagi erőforrások hiányában jelenleg nem tudjuk teljesíteni" − szögezte le az alezredes, akitől megtudtuk azt is, hogy Magyarország 3200 településéből 2200 városban és faluban található háborús hősi emlékmű. Emellett több mint 30 ezer első világháborús, valamint több mint tízezer második világháborús hadisírról tudnak a szakemberek, hiszen szinte minden nagyobb városban volt egy hadikórház vagy egy hadifogolytábor, ahol „százával, ezrével haltak meg magyar és külföldi katonák."

Számos úgynevezett „ismeretlen katona sírja" GPS-koordinátáját is ismerik a hadisírgondozók, azonban ezeknek az emlékhelyeknek a pontos számát még csak megbecsülni sem tudják. „Mivel a temetkezési törvény csak a temetőkre vonatkozik, nekünk nincsen jogszabályi felhatalmazásunk arra, hogy az ismeretlen katonák sírjairól információt szerezzünk. Nyilván vannak adataink erre vonatkozóan például az erdészetektől, de ez az adatbázis korántsem teljes. Tudom, hogy ezek a sírok sok esetben turistalátványosságok, de hosszú távon valamennyit szeretnénk exhumálni, s a földi maradványokat a legközelebbi katonatemetőkbe elhelyezni. A hősi halottaknak ugyanis temetőkben van a helyük!" − fogalmazott Maruzs Roland.

A HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálynak arról sincsen pontos kimutatása, hogy a Föld hány országában találhatók magyar katonasírok. Annyi biztos, hogy a környező országokban és azokban az államokban, ahol a két világháború egykori frontvonalai húzódtak, számos magyar hősi halott katona nyugszik jelzett vagy jeltelen sírokban. Ezek egy része már ismert, többségük azonban még felderítetlen, annak ellenére, hogy a hadisírgondozó szakemberek számos olyan kiutazást szerveztek az elmúlt években, amelyek ezen sírok beazonosítása miatt indultak. Egyébként bármilyen furcsa, de például még Japánban, illetve Iránban is található egy-egy első világháborús magyar hadisír. Az Osztrák−Magyar Monarchiától távolra került és elhunyt hadifoglyokat temették el ezekben az országokban.

„Erdélyben egy központi katonai temető létesítése szinte elodázhatatlan. Sok olyan sír van ugyanis, amit mindenképpen exhumálni kellene. Vagy azért, mert nem temetőben vannak eltemetve a hősi halottak, vagy pedig azért, mert a sírkertek állapota nem méltó arra, hogy ott hősi halott katonák nyugodjanak. Ezzel a kérdéssel a közeljövőben foglalkoznunk kell" − mondta az osztályvezető.

A 2015-ös feladatokkal kapcsolatban elhangzott az is, hogy az első világháború centenáriuma kapcsán az Isonzó és Doberdó felé szeretnék venni az irányt a magyar hadisírgondozók. Jövő májusban lesz ugyanis száz esztendeje annak, hogy Olaszország belépett a háborúba, és június végén már el is kezdődtek a véres hadműveletek. Emellett pedig 2015-ben lesz hetven éve annak, hogy befejeződött a második világháború, s ez az évforduló a hadisírgondozóknak is számos feladatot jelent majd − mondta Maruzs Roland alezredes.

Fotó: hadisir.hu és archív