1915. március 19.

A szép délelőtt a lovagias ügyek tárgyalásaival telik el. Délután séta, mindenfelé a hólé csörgedez.
Mindegyikünk két pár fehérneműt kap. Jó erős kincstári dolog (már kiadták?), de rettentő szűkre vannak szabva.

Este Suba mesél. Ő, amint szende pirulással bevallotta, vőlegény, jóllehet csak most érettségizett. Illik tehát kellő komolysággal hallgatni eseteit, mit a betyár társaság sokszor elfeled, és rossz viccekkel zavarja a szónokot. Szerencsére nem könnyen zavartatja magát, illetve a közóhajnak mindig enged, ha egy pillanatra meg is neheztel, s folytatja holdvilágos elbeszéléseit.