1916. február 28-29.

Ma benyit ám hozzánk a századparancsnokunk, egy hórihorgas, nem éppen intelligens ábrázatú praporcsik, és Erns Germann plennit keresi, aki neki 16 ezüstrubelt fog átadni. Előveszem a bukszámat, amelybe előzőleg már elhelyeztem a 16 rubelt, csakhogy nem ám ezüstben, hanem 3 rubeles bankókban, csupán 2, mondd kettő darab ezüstrubelt hagytam benne, azért, hogy könnyebben elhiggye az előadott mesét, mely így szól: „Ja, a 16 ezüstrubel. Az már nincs meg. Olyan aprópénzhiány van a táborban, hogy a pajtásaim nem tudták felváltani sehol a háromrubeleseiket, tehát felváltottam én nekik az ezüstrubeljeimet, ha már megtartani úgysem szabad őket. Már csak ez a kettő van meg belőlünk." És erre az orcátlan hazugságra az én emberem egészen nyugodt képet vág, pedig keményebb harcra voltam elkészülve, s csak annyit mond: „Add ide hát azt a kettőt."

Jól ismertem a muszkámat. Ha egy ezüstöt sem adok, akkor a mesémet nem hiszi el, és dühében, hogy semmit sem kap, biztos, hogy valamit a nyakamba akaszt, de a két ezüstöt látva már csak arra gondolt: jobb ma a veréb, ezt elveszem, s a többi elvesztésébe beletörődött. Vagy talán el is hitte a mesét. A két ezüsthöz adok még egy 3 rubeles bankót, s ő egy 5 rubelessel fizet vissza és elmegy. (Én pedig ettől a naptól szenvedélyes ezüstrubelgyűjtő lettem, és áldom az eget, hogy már akkor annyi hazai pénzem volt, hogy ezt meg is tehettem, mert ez segített haza jó félévvel előbb, mint egyébként jöhettem volna.) Nem olyan könnyen hagyjuk magunkat. Csak azért sem.

A Famae csak 3 napig nem jelent meg, de ma már írjuk. A klisé természetesen nem használható, és a régi cím is ránk vallana, a címe tehát „Legújabb Hírek". Így még bájosabb a szerkesztése, mint eddig. Az orosz újságok beszerzése is sokkal körülményesebb, sok napon egyáltalán nem lesz lehetséges, de így is többet ér a lapunk a semminél. Azon a 3 napon, amíg a Famae nem jelent meg, az egész tábor rosszul érezte magát, senki sem tudott híreket, s mindenféle kacsák keltek szárnyra. A másolásokat a legénységi barakkokban csinálják a fiúk, ott a rajtaütés nem olyan könnyű, és a sokaságban könnyű eltűnni és eltüntetni. A fordítást suttyomban akárhol megcsinálom s továbbadom. Csak egy baj lenne igazán, ha újabb rajtacsípés lenne ennek a vége, s reánk vallanának, akiket tetten értek.