A békéhez erő kell!

„A magyar emberek békéjének és biztonságának szavatolása – ez a legfontosabb célunk, küldetésünk” – kezdte a Ludovika Szabadegyetem programsorozat keretében tartott előadását Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Hozzátette: ezt segíti, hogy az elmúlt évtizedekben tapasztaltakhoz nem fogható politikai támogatás, költségvetési lehetőség, illetve társadalmi figyelem és támogatás van jelen egyszerre, ami „különleges, történelmi pillanat”.

„Magyarországnak a magyar emberek biztonságát garantálni tudó, modern, 21. századi; komoly elrettentő erőt felmutató haderővel kell rendelkeznie” – hangsúlyozta a honvédelmi tárca vezetője, rámutatva arra, hogy az ehhez szükséges döntések már 2015-16-ban megszülettek. A haderőkép vonatkozásában kiemelte a hagyományőrzés, a nemzeti önerő és a tartalékos rendszer szerepét is. A tartalékos rendszer lokális védelemre épülése lehetőséget ad az állampolgárok számára saját környezetük védelmére. A honvédelmi miniszter a maga nemében legnagyobb, legrégebbi és legerősebb szövetségként hivatkozott a NATO-ra, tagságunkat a „biztonságunk végső garanciáját nyújtó” tényezőként említve, amely szintén elengedhetetlen komponense a haderőképnek.

A Magyar Honvédség és a honvédelmi tárca előtt álló kihívások kapcsán felhívta a figyelmet biztonsági környezet folyamatos változására, különös tekintettel az orosz-ukrán háború hatására. A hiteles elrettentés érdekében a NATO keleti szárnya megerősítésének lehetünk tanúi, amelynek Magyarország fontos szereplője – utalt a hazánkban települt NATO Kiemelt Éberségű Többnemzeti Zászlóalj Harccsoportra, amelynek hazánk a keretnemzete.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: nem szabad megfeledkeznünk a déli határaink felől érkező kihívásokról sem, hiszen a Nyugat-Balkán egy „politikailag és katonai szempontból instabil zóna, ami folyamatos diplomáciai és katonai figyelmet igényel.” A honvédelmi miniszter felhívta a figyelmet a napjainkban zajló technológiai átalakulásra is. Amellett, hogy folyamatossá vált az újítás igénye, megfordult a kettős felhasználású fejlesztések iránya. A szomszédunkban zajló háborúban a dróntechnológia is mutatja, hogy egyre inkább a civil világ fejlesztéseit használják újszerű módon a katonai területen.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a legfontosabb feladatok között is prioritásként értékelte a kiképzés és felkészítés kérdéskörét: „Az elmúlt hetekben, hónapokban megtett lépések a magyar haderő harci szellemének és harcképességének növelését voltak hivatottak előmozdítani. A sikerességhez természetesen elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, hisz a haza fegyveres védelmének ügye a mi legfontosabb ügyünk, amire a társadalom is sajátjaként kell, hogy tekintsen” – fogalmazott.

A haderőfejlesztés kapcsán kiemelte: egy szovjet doktrínájú és felkészültségű haderőt kell teljes mértékben átfegyverezni, amelyhez már évekkel ezelőtt hozzáfogtak. A munkát segíti a nemzeti védelmi ipar újjáépítése, amelyet honvédelmi logikát követő, de ipar- és területfejlesztési célokat is figyelembe vevő, védelmi innovációra támaszkodó komplex rendszer támogat. Az elsődleges cél a haderő igényeinek kiszolgálása, ezzel pedig a külső beszállítóktól való függetlenedés. Mostanra az ország szinte teljes területe le van fedve, több üzem nemcsak felépült, de már termel is.

„A zalaegerszegi Lynx-gyár a Rheinmetallal közösen azt a páncélozott harcjárművet gyártja, amely ebben a kategóriában most a világon a legmodernebb: ez a Lynx vagyis a Hiúz.” A Magyar Honvédség vezeti be először ezt az eszközt, bár számos ország érdeklődik már iránta, hiszen ez lesz az elkövetkező tíz-tizenöt év vezető technológiája ezen a területen” – húzta alá a miniszter.

A tárca vezetője szólt a Kiskunfélegyházán települő kézifegyvergyárról, illetve az ország keleti felén települő Airbus gyárról is, amely stratégiai jelentőségét jól mutatja, hogy „a világ összes hasonló gyárának az egyik legfontosabb alkatrészét gyártja.” Elhangzott az is, hogy az épülő várpalotai lőszergyár azért is hatalmas jelentőségű, mert a lőszer napjaink egyik legkeresettebb terméke, így „nagyon fontos hozzájárulás lesz az európai uniós védelmi ipari kapacitásokhoz.”

Előadása végén Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott katonai örökségünk kiemelt jelentőségére is, kiemelve, hogy kevés olyan régi, hazáját fegyverrel védő katonanemzet van Európában, mint amilyenek mi, magyarok vagyunk.

„Fel kell magunkban ismerni és ápolni, építeni kell a magyar katonai történelemből következő tudástapasztalatot és elszántságláncot, mert ez vezet át a jelenbe és a jövőbe” – zárta előadását a miniszter.